drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Alkotórész és tartozék: mi marad az eladott lakásban?

Ingatlan adásvétel esetén sokszor felmerül a kérdés, hogy mi számít az ingatlan alkotórészének és tartozékának? Mi az, amit nem vihet el az eladó az eladott lakásból? Cikkemben összegyűjtöttem az alkotórészre és a tartozékra vonatkozó főbb tudnivalókat és az is kiderül, hogy mi minősül a törvény szerint lakásberendezésnek.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 09. 08.

Alkotórész ingatlan adásvétel esetén

A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórész tehát olyan dolog, ami egy másik dologgal (fődolog) egyesítve van, és ha a két dolgot szétválasztjuk, akkor a fődolog vagy az alkotórész elpusztulna vagy értéke/használhatósága jelentősen csökkenne.

Ingatlan adásvételnél az ingatlan alkotórészeit nem viheti el az eladó. Az ingatlan alkotórészének tekinthető például a gerenda, a vezeték, a radiátor stb.

Mi a különbség az alkotórész és a tartozék között?

A tartozék olyan dolog, ami ugyan nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

A tartozék a fődologgal nem fizikai, hanem gazdasági (gazdaságossági) kapcsolatban van, tehát a szétválasztással nem pusztul el, de jellemzően a fődolog rendeltetésszerű használatához szükséges. Az ingatlan a tartozéka nélkül tud funkcionálni, de jellemzően nem annyira jól.

A tartozék főszabály szerint osztja az ingatlan jogi sorsát (tehát a tartozékok is az ingatlanban maradnak), kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.

Ingatlan tartozéka például a villanykapcsoló, a fürdőkád, a csaptelep, a csillár, a klímaberendezés stb.

Mivel jogilag nincs pontosan szabályozva, hogy ingatlan adásvétel esetén a birtokbaadáskor mit kell az ingatlanban hagynia az eladónak és mi az, amit elvihet, ezért, ha attól tartunk, hogy az eladó a szóban nekünk ígért tárgyakat elviszi, akkor érdemes ingóságleltárt készíteni.

Mi minősül a törvény szerint lakásberendezésnek?

A Lakástörvény szerint lakásberendezések általában a következők:

  • főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
  • a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
  • melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
  • egészségügyi berendezés (mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
  • a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
  • a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
  • a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
  • a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
  • a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.