drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Ki örököl utánam, ha nem írok végrendeletet?

Előbb-utóbb mindenkiben felmerül a gondolat, hogy halála után kié lesz az általa felhalmozott vagyon. Vannak, akik előrelátóan végrendelettel határozzák meg, hogy ki örököljön utánuk és vannak akik a törvényes öröklés rendjére bízzák magukat. Ebben a cikkben a törvény szerinti öröklés legfontosabb szabályaival ismerkedünk meg: szó lesz arról, hogy ki tekinthető törvényes örökösnek, mit jelent az ági öröklés és hogy mi is az a kötelesrész.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 03. 03.

Az öröklés időpontja

Az öröklés az ember halálával történik meg, az örökös az örökséget elfogadás vagy bármely más cselekmény nélkül megszerzi. A tulajdon megszerzésének időpontja tehát az örökhagyó halálnak a napja, azaz az örökség megszerzése nem függ a hagyatéki tárgyalástól vagy attól, hogy mikor kelt a hagyatékátadó végzés.

A hagyatéki eljárás célja csupán annak tanúsítása, hogy az örökség az örökhagyóról az örökösre szállt át. A hagyatékátadó végzés szükséges ahhoz, hogy tulajdonjogunkat az egyes nyilvántartásokba (pl. ingatlan-nyilvántartás) bejegyeztethessük.

A törvényes öröklés szabályai

Örökölni végintézkedés alapján vagy a törvény szerint lehet. A végrendelet készítésének szabályairól a következő cikkemben olvashat: https://drmarkolevai.hu/a-vegrendelet-keszitesenek-szabalyai

Ha nem írunk végrendeletet, abban az esetben automatikusan érvényesülnek a törvényes öröklés szabályai.

Gyermekek és a házastárs

A törvény szerint az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban.

Ha az örökhagyó egyik gyermeke már korábban meghalt, helyébe az ő gyermekei (azaz az örökhagyó unokái) lépnek, ha ilyen nincs, akkor a vagyont csak az életben maradt testvérek osztják fel.

A gyermekek mellett az elhunyt házastársát megilleti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a holtig tartó haszonélvezeti jog, továbbá a hagyaték többi részéből egy gyermekrész.

Ha például az örökhagyónak volt két fia és egy felesége, a hagyatékában pedig van egy közösen lakott lakás és egy vitorlás, akkor a közösen lakott lakást az örökhagyó fiai öröklik 1/2–1/2 arányban, a feleség haszonélvezeti jogával terhelten, a vitorlást pedig a gyermekek és a házastárs öröklik 1/3-1/3-1/3 arányban.

Házastárs, szülők, testvérek

Ha nincs gyermek, akkor az elhunyt házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A hagyaték többi részén pedig a házastárs és az örökhagyó szülei osztoznak fele-fele arányban.

Ha sem gyermek, sem szülő nincs, akkor az egyedüli örökös az elhunyt házastársa.

Ha nincs gyermek és házastárs sem, akkor pedig az örökhagyó szülei örökölnek egyenlő arányban. Ha az egyik szülő nem él, akkor helyette gyermekei (azaz az örökhagyó testvérei) örökölnek.

Láthatjuk tehát, hogy az elhunyt testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak se gyermeke, se házastársa nincs és a szülők közül már csak az egyik vagy egyik sem él.

Távolabbi felmenők és az állam

Törvényes öröklés szerint akár az elhunyt nagyszülei, dédszülei vagy távolabbi felmenői is örökölhetnek, azonban erre meglehetősen ritkán kerül sor.

Ha nincs örökös az örökhagyó után, akkor az állam örököl.

Ági vagyon az örökségben

Az ági vagyon lényege, hogy például, ha már régóta egy család tulajdonában van egy vagyontárgy – ami mondjuk apáról fiúra száll – akkor ez a vagyontárgy ebben a családban maradjon és ne kerüljön át egy másikba (pl. az elhunyt házastársának családjába), ha az örökhagyó családi ága megszakad, tehát nincs gyermeke, aki utána örököljön.

Ági vagyonról akkor beszélhetünk, ha az elhunyt az adott dolgot a szüleitől, nagyszüleitől vagy testvérétől örökölte vagy ajándékba kapta.

Az ági vagyonra vonatkozó szabályokat kizárólag akkor kell alkalmazni, ha nem az elhunyt gyermeke az örökös. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékokra és azokra a vagyontárgyakra, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg, viszont kiterjednek például az eladott vagyontárgy értékén vásárolt dologra.

Sokszor előfordul az a helyzet, hogy a gyermektelen házaspárok nem írnak végrendeletet, azt gondolják, hogy haláluk után úgyis a másik fél fog örökölni utánuk, azonban a hagyatéki eljárás során fény derülhet arra, hogy például a közösen lakott lakást az elhunyt az édesapjától örökölte. Ez esetben a lakás ági vagyonnak minősül, így azt nem a házastárs fogja örökölni, hanem az elhunyt testvérei vagy azok leszármazói.

Érdemes tehát minden esetben végrendeletet írni, ha biztosra akarunk menni, hogy vagyonunkat az örökli halálunk után, akinek valójában szántuk.

Az örökhagyó ajándékainak hozzászámítása az örökséghez: az osztályra bocsátás

Abban az esetben, ha az elhunyt után gyermekei örökölnek, akkor minden gyermek köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ajándéknak az értékét, amelyet az örökhagyótól kapott. Ezt nevezzük osztályra bocsátási kötelezettségnek.

Az osztályra bocsátás célja az igazságtalanság elkerülése. Tegyük fel, hogy az elhunyt után két gyermeke örökli az örökhagyó tulajdonában lévő 3 db ingatlant. Az egyik gyermek viszont már korábban kapott az örökhagyótól ajándékba egy ingatlant. Ezt az ingatlant hozzá kell számítani a hagyatékhoz, így a két gyermek között a négy ingatlant kell felosztani. Az a gyermek, aki korábban már kapott egy ingatlant az örökléskor csak egyet kap és a másik gyermek fog két ingatlant kapni, mert ő korábban nem kapott semmit. Így tehát a vagyon igazságosan elosztásra kerül.

Kötelesrész: kinek, mennyi jár?

A kötelesrész az az örökségből való minimum részesedés, amely a törvényes örökösnek (pl. az elhunyt gyermekének) jár. Ha mondjuk az örökhagyó végrendelkezése során nem juttat semmit az egyik gyermekének, attól függetlenül a kötelesrész neki is jár.

A kötelesrész egyharmada annak, mint ami egyébként az örökösnek a törvény szerint járna: például, ha az elhunytnak volt két gyermeke, akkor ők 1/2 – 1/2 arányban örökölnének, de, ha az apa az egyik gyermekét kihagyta a végrendeletéből, akkor ez a gyermek az örökség 1/6 részét kapja meg, míg a másik gyermek a vagyon 5/6-át.

Nem jár kötelesrész viszont annak, akit az örökhagyó végintézkedésében kitagadott (például mert az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el).

Az örökség tárgyai

Az örökhagyó után nem csak a vagyontárgyakat, hanem a tartozásokat is megörököljük.

Fontos azonban azt tudni, hogy a tartozásokért való felelősség nem teljeskörű, hanem csak az örökség erejéig terjed.

Tehát, ha az elhunyt után jelentős kölcsöntartozás maradt, azért az örökösök saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel. A szabályozás célja, hogy az örökösök semmiképpen ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe az örökléssel, hiszen nem ők tehetnek arról, hogy az örökhagyónak tartozásai voltak.

Természetesen, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a tartozások jelentősen meghaladják az örökség értékét, úgy az örökséget vissza is lehet utasítani.

Mi a különbség az öröklésről való lemondás és az örökség visszautasítása között?

Az örökhagyó és az örökös – még az örökhagyó életében – írásbeli szerződéssel megállapodhatnak arról, hogy az örökös lemond a neki járó örökségről az örökhagyó halála esetén.

Az örökséget visszautasítani ezzel szemben csak az örökhagyó halála után lehet. Fontos tudni, hogy az örökség csak egyben utasítható vissza, tehát nem lehet bizonyos vagyontárgyak öröklését elfogadni, másokat pedig visszautasítani. Ezáltal nem mondhatjuk azt, hogy a drága ékszerekre igényt tartunk, de a jelzálogjoggal terhelt ingatlant nem kérjük.

Ez alól a szabály alól egy kivétel van, mégpedig az, hogy a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, az állatállomány és a munkaeszközök öröklése, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel külön is visszautasítható.

A lemondás és a visszautasítás abban is különbözik egymástól, hogy az örökségről más javára is le lehet mondani, a visszautasítás viszont nem történhet meg más javára, azaz ebben az esetben nem jelölhetjük meg azt a személyt, aki helyettünk örököl.

Amit a hagyatéki eljárásról tudni kell

A hagyatéki eljárást általában az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le. Mivel az eljáráshoz tudni kell, hogy mi is tartozik a hagyatékba, azaz mi maradt az örökhagyó után, először is az önkormányzatnál leltárt készítenek a vagyontárgyakról.

A közjegyző a leltár birtokában értesíti az érdekelteket és kitűzi a hagyatéki tárgyalást. Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, amely tartalmazza, hogy pontosan ki és mit örökölt.

Fontos tudni, hogy öröklés esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Mentes azonban az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenesági rokona (szülő, gyermek), valamint a házastársa által megszerzett örökség.

Szintén nem kell illetéket fizetni, ha az örökös 300.000,-Ft-ot meg nem haladó értékű ingóságot örököl.

Az öröklési illeték általános mértéke 18%, míg lakástulajdon öröklése esetén 9%.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!