drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

A végrendelet készítésének szabályai

Felmérések szerint a magyarok 90%-ának nincs végrendelete. Akiknek van, azok közül is sokaknak érvénytelen, mert nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ha nem készül végrendelet vagy készül, de az érvénytelen, akkor a törvény szerinti öröklési rendet kell alkalmazni, ami nem minden esetben egyezik meg az örökhagyó szándékaival. Jelen cikkből megtudhatja a végrendelet készítésének legfontosabb szabályait és azt is, hogy mi a különbség a kizárás és a kitagadás között. 

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 03. 10.

Hogyan írjunk érvényes végrendeletet?

Végrendelkezni írásbeli magánvégrendelettel vagy közvégrendelettel lehet, illetve kivételes esetben a törvény engedi a szóbeli végrendelkezés lehetőségét is.

A végrendelkezés legegyszerűbb módja, ha a végrendelkező saját kezűleg írja meg a végrendeletét és azt a végén aláírja. Fontos, hogy a géppel írt végrendelet nem számít saját írásnak, ezért, ha valaki számítógépen írja meg a végrendeletét és azt kinyomtatja, akkor nem csak neki, hanem két tanúnak is alá kell azt írnia.

A tanúknak nem kell ismerniük a végrendelet tartalmát, sőt azt sem kell tudniuk, hogy végrendelet tételénél működtek közre, csupán a végrendelkező személyazonosságát szükséges tanúsítaniuk. Vigyázzunk, nem lehet tanú kiskorú (18 év alatti) vagy cselekvőképtelen nagykorú személy, továbbá az sem, aki írástudatlan.

Nagyon fontos, hogy a tanú, a végrendelkezésben közreműködő személy (pl. a végrendelet megfogalmazója, leírója stb.) vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta vagy a tanú részére szóló juttatás esetén az érintett tanún kívül még két tanú részt vesz a végrendelet megalkotásában.

A több oldalas végrendeletet folyamatos sorszámozással kell ellátni és minden oldalát a végrendelkezőnek és a tanúknak is alá kell írnia. A végrendelet végén a készítés idejét (azaz a keltezést) minden esetben fel kell tüntetni!

Ha nem tartjuk be a fenti formai előírásokat, akkor a végrendelet érvénytelen lesz és emiatt a közjegyző nem fogja figyelembe venni a hagyatéki eljárás során. Érvényes végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendjéről korábbi cikkemből tájékozódhat: https://drmarkolevai.hu/ki-orokol-utanam-ha-nem-irok-vegrendeletet

Ha azt szeretnénk, hogy halálunk esetén biztosan az kapja meg a vagyonunkat, akinek azt juttatni szeretnénk, akkor érdemes ügyvéd közreműködését kérni a végrendelet elkészítésében, így a végrendelet biztosan meg fog felelni a jogszabályi előírásoknak és ügyvédünk gondoskodik arról is, hogy a végrendelet biztos helyre kerüljön.

Mi az a közvégrendelet és mikor lehet szóban végrendelkezni?

A közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezzük. Bizonyos személyek kizárólag közvégrendeletet tehetnek, például a vakok vagy írástudatlanok, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14 és 18 év közötti) személyek.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ilyen rendkívüli helyzet lehet egy infarktus, közúti baleset következtében előálló életveszély, természeti katasztrófa stb.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében végakaratát szóban előadja és kijelenti, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Tipikus helyzet lehet a mentőautóban, két mentős számára elmondott végakarat.

Fontos tudni, hogy amennyiben az örökhagyó az életét fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után 30 napon belül nem alkot írásbeli végrendeletet, pedig erre lehetősége lenne, akkor a szóbeli végrendelet hatályát veszti.

Mi kerülhet a végrendeletbe?

Az örökhagyó halála esetére szabadon rendelkezhet a vagyonáról vagy annak egy részéről. Végrendeletünkben nem kötelező tehát a teljes vagyonunkról rendelkezni, mondhatjuk azt is, hogy csak azt foglaljuk végrendeletbe, hogy a nyaralót a kedvenc unokánk kapja, a többi vagyontárgy tekintetében viszont megfelelőnek tartjuk a törvény szerinti öröklési rendet.

Végrendeletünket később akár vissza is vonhatjuk, ez különösen jól jön, ha időközben változnak a családi viszonyok és már egy kiskanalat se szeretnénk arra az emberre hagyni, akit korábban egyedüli örökünknek neveztünk meg. Visszavonásnak kell tekinteni azt is, ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz.

A végrendeletbe kötelességeket is előírhatunk bizonyos személyek részére, például megszabhatjuk, hogy az örökösnek az összes könyvünket a városi könyvtárnak kell adnia.

Arról viszont nem végrendeletben érdemes rendelkezni, hogy milyen temetést szeretnénk. A végrendelet jellemzően csak a hagyatéki tárgyaláson szokott előkerülni, addigra viszont a temetés már le szokott zajlani, tehát könnyen előfordulhat, hogy a rokonok csak utólag szereznek arról tudomást, hogy milyen temetési szertartást szerettünk volna.

Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. Az örökös bárki lehet: rokon, barát, szomszéd stb. A végrendeletben azonban nem csak arról rendelkezhetünk, hogy ki legyen az örökösünk, hanem arról is, hogy ki ne.

A kizárás és a kitagadás

Az öröklésből indokolás nélkül bárkit ki lehet zárni. A kizárás nem jelenti viszont azt, hogy az illető nem kap semmit, ugyanis, aki a törvény szerint kötelesrészre jogosult (például a gyermek vagy a házastárs), az a kötelesrészt akkor is megkapja, ha az örökhagyó kizárta az öröklésből.

A kötelesrész annak a harmada, ami egyébként neki, mint törvényes örökösnek járna.

Ha azt szeretnénk, hogy az örökös még kötelesrészt se kapjon, ahhoz ki kell őt tagadni. Erre azonban csak szigorú feltételek esetén van lehetőség, kizárólag a törvényben meghatározott okokból.

A kitagadási okok a következők lehetnek:

  • az örökös öröklésre érdemtelen,
  • az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
  • az örökös az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának/élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
  • az örökös az örökhagyó irányában fennálló tartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
  • az örökös erkölcstelen életmódot folytat,
  • az örököst végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki,
  • az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
  • a nagykorú gyermek durva hálátlanság miatt is kitagadható,
  • a szülő kitagadható, ha olyan magatartást tanúsított gyermekével szemben, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot,
  • a házastárs kitagadható a házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is.

Sokszor fel szokott merülni, hogy a végrendelkező ki szeretné tagadni egyik örökösét, azonban a szigorú jogi szabályozás miatt gyakran a kitagadás nem lesz érvényes, mivel a kitagadás alapjául szolgáló ok nehezen bizonyítható.

Nehéz például meghatározni, hogy mit jelent az erkölcstelen életmód. Ezt a törvény nem szabályozza, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy önmagában például az alkoholizmus nem jelent erkölcstelen életmódot, azonban, ha valaki alkoholista és ittas állapotban rendszeresen fizikailag bántalmazza a környezetében lévőket az már okot adhat a kitagadásra.

Amennyiben megfogalmazódik bennünk az a szándék, hogy ki szeretnénk tagadni valakit az örökségből, úgy mindenképp érdemes ügyvédhez fordulni, aki segít eligazodni a jogi szabályozásban.

Hol tartsuk a végrendeletet?

A végrendeletet bárhol lehet tartani, azonban gyakori, hogy a titkos helyen dugdosott végrendelet nem kerül elő, mikor szükség lenne rá. Célszerű tehát a végrendeletet olyan helyen tartani, ahol biztonságban van és később meg is találják.

Az ügyvédeknél – azon túl, hogy a jogszabályoknak megfelelő végrendelet megfogalmazásában, elkészítésében is segítenek - lehetőség van a végrendelet letétbe helyezésére is.

A végrendeletet ebben az esetben a Magyar Ügyvédi Kamara őrzi a Végrendeletek Országos Központi Nyilvántartásában.

A végrendelet letétbe helyezése azért hasznos, mert a halálunk után a hagyatéki eljárás lefolytatása során a közjegyező automatikusan lekérdezi a nyilvántartásból, hogy maradt-e utánunk végrendelet, tehát így biztosan megtalálják a végrendeletet, nem úgy, mintha otthon egy könyvbe vagy fiókba rejtve őrizgettük volna azt.

Házastársak közös végrendelete

A törvény szerint több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Csupán egy kivétel van: a házastársak, az alatt az idő alatt, amíg együtt élnek, készíthetnek közös végrendeletet is.

A közös végrendelet hatályát veszti viszont, ha a végrendelet megtétele után az életközösség megszakad a házas felek között és az nem is állt helyre a fél haláláig.

Szintén hatálytalanná válik a közös végrendelet, ha a feleknek gyermeke születik (akár közös gyerek, akár csak az egyiküké).

Mi az az öröklési szerződés?

Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe örökösének teszi meg azt a személyt, aki gondoskodik róla.

A szerződés sajátossága, hogy az egyik fél (az eltartó vagy életjáradékra kötelezett személy) az ellenszolgáltatást (pl. ingatlantulajdont) csak a másik fél halálával szerzi meg.

Formailag a szerződés érvényességének feltétele, hogy a felek a szerződést két tanú együttes jelenlétében írják alá és a szerződést a tanúknak is alá kell írniuk.

Az öröklési szerződés a végintézkedés egy fajtája, a végrendelethez képest viszont a legnagyobb különbség, hogy az öröklési szerződést nem lehet egyoldalúan visszavonni, mint a végrendeletet, hanem csak közös megegyezéssel vagy peres úton van lehetőség a módosítására.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!