drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Lemondás az öröklésről és az örökség visszautasítása

Ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség közül is választhat: az örökhagyó életében, szerződésben lemondhat az öröklésről vagy az örökhagyó halála után egyoldalúan visszautasíthatja az örökséget. Vajon le lehet-e mondani az öröklésről más javára vagy esetleg ellenérték fejében? Mikor megengedett az örökség részleges visszautasítása? Cikkemből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 09. 15.

Lemondás az öröklésről

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről. A lemondás tehát kétoldalú nyilatkozat és így az örökhagyó életében kell, hogy megtörténjen a szerződéskötés.

Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről bővebben olvashat a következő linkre kattintva: Ki örököl utánam, ha nem írok végrendeletet?

A lemondás főszabály szerint kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

A lemondás következtében az öröklésről lemondó személy az örökhagyó után nem örökölhet, azaz az öröklésből kiesik. A lemondás általában a lemondó leszármazóira nem hat ki.

A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása jellemzően a többi leszármazó (pl. unokák) javára szolgál.

Az öröklésről való lemondás történhet ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében. A felek a lemondásról szóló szerződést később módosíthatják vagy akár fel is bonthatják.

Az örökség visszautasítása

A törvényes és a végrendeleti örökös is visszautasíthatja az örökséget. A visszautasítás kizárólag az örökhagyó halála után történhet, tehát ez az örökös egyoldalú nyilatkozata.

A visszautasításhoz szóban is érvényes, így az megtehető például a hagyatéki tárgyaláson is.

Főszabály szerint az örökség részleges visszautasítás nem megengedett. Ez alól két kivétel van:

  • Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
  • Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.

A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki (pl. birtokba veszi az örökölt ingatlant, kiegyenlíti az elhunyt tartozását). Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Az örökös a hagyatékot más személy javára szólóan nem utasíthatja vissza, vagyis nem jelölheti meg, hogy kiesése esetén ki legyen a helyettes örökös.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.