Jelzálogjog
A leggyakrabban előforduló teher az ingatlanok tulajdoni lapján a jelzálogjog, ez ugyanis minden esetben szerepel, ha az ingatlant banki kölcsön igénybevételével vásárolták. A zálogjog a hitelező (bank) biztosítéka arra, hogy az adós szerződésszerűen teljesít, így a követelése kielégítésre kerül. Amennyiben az adós nem fizeti a hiteltörlesztést és tartozást halmoz fel, a hitelező végső soron elárvereztetheti az ingatlant.
A jelzálogjog bejegyzése általában a felvett kölcsön összege és járulékai erejéig kerül bejegyzésre a tulajdoni lapra. A járulékok a kölcsönnel kapcsolatos kamatokat és költségeket jelentik.
Az ingatlant akár több jelzálogjog is terhelheti, például, ha valaki kereskedelmi banktól is vesz fel hitelt, valamint állami támogatást is igénybe vesz. A jelzálogjog bejegyzésének sorrendje egy esetleges végrehajtás során bír jelentőséggel, ugyanis az ingatlan elárverezése esetén a bejegyzés sorrendjében kerül sor a befolyó vételár teljesítésére.
Elidegenítési és terhelési tilalom
A jelzálogjog mellett a hitelintézetek jellemzően elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötnek a kölcsön visszafizetésének biztosítása érdekében. Ebben az esetben az ingatlant nem lehet a bank hozzájárulása nélkül eladni, elajándékozni vagy megterhelni.
Haszonélvezeti jog, özvegyi jog
A haszonélvező a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezőt viszont nem illeti meg a rendelkezés joga, tehát például nem adhatja el vagy terhelheti meg az ingatlant.
Az ingatlan tulajdonosa viszont a haszonélvező beleegyezése nélkül is eladhatja az ingatlant, azonban a haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Ezért sokkal jellemzőbb, hogy az eladással egyidejűleg a haszonélvező akár ingyenesen, akár ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról.
Özvegyi jognak nevezzük, amikor a házastárs halála esetén a túlélő házastárs az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az özvegyi jog tehát a haszonélvezeti jognak felel meg.
Bővebben olvashat a haszonélvezeti jogról a következő linkre kattintva: Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
Végrehajtási jog
Ha az ingatlan tulajdonosa tartozást halmoz fel és a követelést a jogosult jogi úton érvényesíti, az ingatlanra végrehajtási jog is bejegyzésre kerülhet. A végrehajtási jog azt jelenti, hogy a végrehajtó az ingatlant lefoglalta. A foglalást követően az ingatlan árverés útján történő értékesítésre is sor kerülhet. Az árverés kitűzésének tényét is rögzíteni szükséges a tulajdoni lapon.
Vezetékjog
A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog, használati jogot teremt egy harmadik személy (pl. villamoshálózat üzemeltetője) javára az ingatlanon. A vezetékjog nem egy jelentős teher, a szolgalom gyakorlása nem vezethet a tulajdonos jogainak szükségtelen sérelméhez, viszont a tulajdonos köteles tűrni, hogy a vezetékjog jogosultja az ingatlanát a meghatározott célra használja.
Hogyan zajlik az ingatlan tehermentesítése, ha jelzálogjog/végrehajtási jog van bejegyezve?
A szerződéskötés előtt tisztázni szükséges, hogy pontosan mekkora összeg megfizetése szükséges ahhoz, hogy a bank vagy a végrehajtó a terhek törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadja. Ezt a nyilatkozatot az eladónak kell beszerezni.
Az adásvételi szerződésben rögzíteni szükséges, hogy miként, milyen határidőkkel történik a tartozás visszafizetése és az ingatlan tehermentesítése. A tartozást rendezheti az eladó önerőből vagy a vételárból is kiegyenlítésre kerülhet, utóbbi esetben a vevő közvetlenül a banknak vagy a végrehajtónak fizeti meg a vételár meghatározott részét.
A tartozás megfizetését követőn a bank/végrehajtó kiadja a teher törléséhez szükséges iratokat, amely alapján a földhivatal törli a terheket és így a vevő tehermentes ingatlant szerezhet.
Az ingatlan adásvétel során leggyakrabban felmerülő kérdésekről a következő linkre kattintva olvashat: Gyakori kérdések ingatlan adásvétel során
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.
