drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Tartoznak nekem, mit tegyek?

Felmérések szerint a magánkölcsönöknek csupán a felét fizetik vissza teljes egészében, a másik felét csak részben vagy egyáltalán nem. Hazánkban a magánkölcsönök túlnyomó többségéről még mindig nem készül semmilyen írásos dokumentum és így elszámolási vita miatt évtizedes rokoni vagy baráti kapcsolatok mennek tönkre.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2019. 12. 05.

Legyen szó akár egy vissza nem fizetett baráti kölcsönről, akár arról, hogy a bérbe adott lakás után a bérlő nem fizette meg a bérleti díjat vagy, hogy a munkáltató nem hajlandó kifizetni a munkabért, a tartozás behajtásának számos módja van.

Nézzük meg, hogy mit tehetünk azért, hogy bebiztosítsuk magunkat és visszakapjuk a pénzünket!

Előzzük meg a bajt és írjunk szerződést!

Mivel mindig könnyebb a bajt megelőzni, mint a később megjelenő problémát orvosolni, így a legfontosabb, hogy írjunk szerződést, bármiben is állapodunk meg. Még akkor is, ha családtagnak adunk kölcsön!

Természetesen egy szerződés megkötésekor mindkét fél azt reméli, hogy a másik teljesíteni fog, azonban érdemes felkészülni arra, hogy mi történik akkor, ha mégsem így lesz.

A szerződésírást nem kell bizalmi kérdésként kezelni, gondoljunk csak bele, hogyha az illető, akinek pénzt adtunk ne adj’ isten kómába kerül vagy meghal, akkor nem lesz semmilyen bizonyítékunk, hogy pénzt adtunk neki, ha nem írtunk papírt az ügyletről.

A szerződésben szerepeljen legalább a felek személyes adatai (a későbbi követelésbehajtás szempontjából elengedhetetlen), a szerződés tárgya (ki, mire vállal kötelezettséget), a teljesítési határidő (ki mikorra teljesíti, amit vállalt) és a szerződésszegés következményei (felmondás, elállás joga stb.).

A szerződésnek akkor lesz majd jelentősége, ha a másik fél nem teljesíti a kötelezettségeit. Ha nincs szerződés, hiába állítja az egyik fél, hogy a másik tartozik neki, a bíróság jó eséllyel nem fogja megítélni a követelést, mert nincs bizonyíték a tartozás fennállásáról.

Fentiek alapján beláthatjuk, hogy rendkívül fontos az, hogy legyen egy részletes, jól megfogalmazott szerződésünk. Azért, hogy az esetleges követelésbehajtás során sikerrel járjunk, érdemes ügyvéd közreműködését kérni a szerződés megszerkesztésében.

Arra is érdemes figyelni, hogy a pénzt (még, ha baráti kölcsönről is van szó) ne egy félreeső gyorsétteremben, átvételi elismervény nélkül adjuk oda a másik félnek, hanem válasszunk banki átutalást, mert annak nyoma van és ez a későbbiekben még segítségünkre lehet.

A tartozásbehajtás első lépése

A követelés behajtása érdekében érdemes ügyvédi felszólító levet küldeni az adós részére. Az adósok egy része már a felszólítás hatására önként teljesít. Ha az adós nem fizet, esetleg nem is válaszol, akkor további jogi lépésekre lehet sort keríteni.

Tartozáselismerő nyilatkozat, az adós egyoldalú kötelezettségvállalása

Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az adós együttműködik és hajlandó aláírni egy tartozáselismerő nyilatkozatot, akkor ezt mindenképpen használjuk ki. Jellemzően ilyen eset akkor áll fenn, ha az adós elismeri tartozását, azonban szorult anyagi helyzetben van és emiatt nem tudja egyösszegben rendezni a hátralékot.

A tartozáselismerő nyilatkozatban az adós elismeri, hogy kinek és mennyivel tartozik, illetve vállalja, hogy ezt az összeget mikor fizeti meg (akár részletekben, akár egyösszegben).

A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat egyből végrehajtható, ha az adós nem tesz az abban foglaltaknak eleget, így elkerülhető a hosszas és költséges pereskedés.

A követelésbehajtás alfája és omegája: a fizetési meghagyásos eljárás

Az egyszerű és gyors módja a tartozás behajtásának, ha ügyvéd közreműködésével fizetési meghagyásos eljárást indítunk. Ez egy peren kívüli eljárás, melynek előnye, hogy megindításához nem szükséges csatolni semmilyen bizonyítékot.

Ha a pénzkövetelésünk nem haladja meg a 3 millió forintot, kizárólag csak fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a közjegyzőhöz hiánytalanul és szabályosan benyújtásra, akkor a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást és megküldi azt az adós részére.

Az adósnak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva 15 napja van, hogy ellentmondással éljen, ha vitatja a követelést.

Ha az adós nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és az végrehajtható lesz.

2019-ben az eljárások több, mint 90%-a néhány héten belül sikerrel végződött és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.

Ha az adós nem ért egyet a követeléssel és határidőben ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul. Ez esetben kereseti kérelmet kell benyújtani és a bíróság fog dönteni arról, hogy jogos-e a követelésünk.

Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, akkor kézbesítési fikció alapján úgy kell tekinteni, mintha a fizetési meghagyást az adós átvette volna, tehát a meghagyás akkor is jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz, ha az adós nem hajlandó átvenni a levelet.

Ha az adós viszont nem veszi át a fizetési meghagyást, és „elköltözött”, a „címzett ismeretlen” stb. jelzéssel érkezik vissza a levél a közjegyzőhöz, akkor a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását visszautasítja. Az ismeretlen helyen tartózkodó adóstól bíróság előtt követelhetjük a pénzünket úgy, hogy a bíróság az adós részére ügygondnokot rendel ki (az ügygondnok képviseli az adóst és jogait a bíróság előtt).

Felszámolási eljárás, ha cégtől kell behajtani a tartozást

Ha adósunk nem magánszemély, hanem gazdasági társaság, akkor felszámolási kérelmet is benyújthatunk vele szemben.

A felszámolási kérelem benyújtásához azonban több feltételnek is teljesülnie kell:

  • legyen szerződésünk,
  • küldjünk fizetési felszólítást, ha az adós a tartozást az esedékesség napjától számított 20 napon belül nem teljesíti,
  • követelésünk haladja meg a 200.000,-Ft-ot (ennél kisebb összeg esetén fizetési meghagyásos eljárás indítható).

A felszámolási eljárás előnye, hogy jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint a peres eljárás. A felszámolási eljárásban a gazdálkodó szervezet működését megszüntetik, vagyonát értékesítik és a hitelezők követeléseit (a törvényben meghatározott sorrendben) kifizetik.

Ha az adós gazdasági társaságnak van vagyona, akkor általában fizetni fog, hogy elkerülje a felszámolást, ha nem tud fizetni, akkor pedig megspóroltunk egy felesleges pereskedést. A felszámolási eljárás menetéről a következő cikkemben olvashat bővebben: https://drmarkolevai.hu/a-csodeljaras-es-a-felszamolasi-eljaras-menete

Követelés behajtása a munkáltatótól

A munkabér kifizetésének szabályai

A munkabért a törvényi előírás szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

Ha a munkabért átutalással fizetik, akkor az összeget úgy kell átutalni, hogy a bérfizetés napján már a munkavállaló bankszámláján rendelkezésére álljon.

Készpénzes munkabér fizetés esetén, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a munkabért. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, akkor készpénzben fizetendő bérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni.

Szabadság esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a munkabért, ha a bérfizetési nap a szabadság idejére esik.

A munkavállaló eszközei a munkabér behajtására

A munkavállaló – azon túl, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti - munkaügyi pert indíthat a munkáltatóval szemben. Az elmaradt munkabéren túl a munkavállaló késedelmi kamatra is jogosult attól a naptól fogva, hogy a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett.

Ha a munkaügyi perben a bíróság kötelezi a munkáltatót az elmaradt munkabér kifizetésére, akkor a munkavállaló végrehajtási eljárást indíthat a munkáltató ellen, ha az önként nem teljesíti fizetési kötelezettségét.

A munkavállalónak arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt.

Ha a munkáltató nem él ellenmondással (azaz nem vitatja a követelést), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást lehet indítani. Ha a munkáltató a munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul. Ebben az esetben a munkavállalónak be kell nyújtania keresetét a bírósághoz, ha folytatni akarja az ügyet.

A munkavállaló felszámolási eljárást is kezdeményezhet a gazdálkodó szervezet munkáltatóval szemben (ha követelése a 200.000,Ft-ot meghaladja) vagy ha már a felszámolás folyamatban van, akkor bekapcsolódhat az eljárásba (bekapcsolódni csak a felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül lehet). 

Ha a munkáltató vagyona nem elegendő az elmaradt munkabér kifizetésére, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alaphoz fordul, amelynek segítségével a törvényben meghatározott mértékig a kifizetetlen bért rendezni lehet. 2019-ben ennek felső határa személyenként bruttó 1.485.000,-Ft.

Ha az adós egyéni vállalkozó akkor az illetékes iparkamaránál is bepanaszolható az illető. A fizetési hajlandóságot elősegítheti egy esetleges vizsgálat vagy a működési engedély elvétele.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!