Mit nevez a törvény társasháznak?
Társasházról akkor beszélhetünk, ha egy ingatlanon belül bizonyos épületrészek a tulajdonosok külön tulajdonában vannak, az ingatlan más részei viszont közös tulajdont képeznek. Külön tulajdon jellemzően lakás, üzlethelyiség vagy garázs lehet, míg a közös tulajdonba tartozik a padlástér, a lépcsőház, a folyosók, a tetőszerkezet stb.
Társasház akkor jön létre, ha egy ingatlanon belül legalább két lakás vagy legalább egy lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség (pl. üzlethelyiség, garázs) a tulajdonostársak külön tulajdonában, a többi épületrész pedig közös tulajdonban van.
Ahhoz, hogy a társasház létrejöjjön, a tulajdonostársaknak alapító okiratot kell elfogadniuk. Az alapító okirat rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. Az alapító okiratot (és annak módosítását) ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapító okirat módosításához főszabály szerint valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges, azonban pl. közös tulajdon eladásához elég az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös (bizonyos esetben csak kétharmados) többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata.
Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül a tulajdonosoknak alakuló közgyűlést kell tartani, ahol döntenek a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) elfogadásáról.
Mit tartalmaz az SZMSZ?
A szervezeti-működési szabályzat határozza meg a társasház szerveit (közös képviselő/intézőbizottság, számvizsgáló bizottság stb.), azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, továbbá a közös költség viselésének szabályait.
Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell:
- milyen módon használhatók a külön tulajdonban álló részek (pl. kozmetikaként működhet egy üzlet, de büféként nem),
- a közös tulajdon fenntartására vonatkozó szabályokat (pl. közös költség viselése, felújítási alap felhasználása),
- a társasház házirendjét,
- a társasházi közgyűlés hatáskörét és eljárását,
- a közös képviselő/intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság hatáskörét és feladatait,
- azt, hogy hogyan kell elszámolni és megfizetni a külön tulajdonon belül almérővel nem mérhető közüzemi szolgáltatások díját.
Az SZMSZ egyszerű szótöbbséggel bármikor módosítható.
Mit írhatunk a házirendbe?
A házirend szabályozza, hogy lakásunkban mikor végezhetünk építési-szerelési munkákat vagy zajjal járó más tevékenységeket, továbbá, hogy milyen módon használhatjuk a közös tulajdont (pl. tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben).
A házirend szabályozhatja, hogy milyen háziállatok tarthatóak a lakásban, ki lehet-e rázni a poros szőnyeget az erkélyen, de előírhatja azt is, hogy este 10 után nem tarthatóak bulik, társasági összejövetelek a társasházban.
A házirend szabályait a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani, tehát nem csak a tulajdonosokra nézve kötelezőek, hanem azt a bérlőknek is be kell tartania.
Mit lehet tenni, ha valaki nem fizet közös költséget?
A közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartása céljából, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások fedezésére a tulajdonosoknak közös költséget kell fizetniük a tulajdoni hányaduk szerint.
Mivel sok esetben probléma a közös költség fizetésének elmaradása, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 3 hónapnyi közös költség hátralékkal rendelkező tulajdonos külön tulajdonát (pl. lakását) jelzálogjoggal terheljék meg, ha a közgyűlés erről határoz.
A közgyűlés összehívása nélkül is megterhelheti jelzálogjoggal a közös képviselő a hátralékos tulajdonos tulajdonát, ha erre őt az SZMSZ felhatalmazza. A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetve a közös képviselő rendelkezését ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
A jelzálogjog alapítása 3 havonta megismételhető, ha a tulajdonos továbbra sem fizeti a közös költséget. Ha viszont megfizeti a hátralékát, a közös képviselőnek 8 napon belül ki kell adnia a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt.
A jelzálogjog bejegyeztetésnél hatékonyabb megoldás lehet a közös költség tartozás behajtására, ha a közös képviselő fizetési meghagyásos eljárást indít a tulajdonossal szemben. Ez esetben három hónapot sem kell várni, a fizetési határidő lejárta után azonnal kezdeményezhető az eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásról korábbi cikkemben bővebben olvashat: Tartoznak nekem, mit tegyek?
Lakásvásárlás esetén mindenképp javaslom, hogy a vevő kérjen az eladótól igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs közös költség tartozása. A közös képviselő az eladó kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról. Ha a lakás megvásárlása után derül ki, hogy az előző tulaj közös költség tartozást hagyott hátra, akkor hosszú és bizonytalan kimenetelű pereskedés elé nézhetünk, mivel a bírósági gyakorlat nem egyértelmű a tekintetben, hogy a régi vagy az új tulaj köteles rendezni a közös költség hátralékot.
A társasházi közgyűlés, mint a legfőbb döntéshozó szerv
A közgyűlés dönt többek között az alapító okirat módosításáról, a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, a közös képviselő/az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösséget érintő kötelezettségek vállalásáról (pl. a társasház felújítása érdekében hitelfelvétel), a társasház éves költségvetésének elfogadásáról stb.
Közgyűlést évente legalább egyszer tartani kell. A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze.
A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni és a meghívó egy példányát a társasházban is ki kell függeszteni. A meghívóban ismertetni kell azokat a napirendi pontokat, amelyek majd megtárgyalásra kerülnek.
Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérték. Ha a közös képviselő a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
A közgyűlésen valamennyi tulajdonos részt vehet és szavazhat. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha a közgyűlés nem határozatképes megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés főszabály szerint a határozatát a jelen lévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséggel hozza meg.
A társasházi tisztségviselők: a közös képviselő és az intézőbizottság
A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Az intézőbizottság legalább egy elnökből és két tagból áll és a bizottságot a tulajdonosok saját maguk közül választják meg.
A közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, beszedni a tulajdonosokat terhelő közös költséget és minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására is bíróság vagy más hatóság előtt.
Mikor kötelező számvizsgáló bizottságot választani és milyen jogkörei vannak a bizottságnak?
Abban a társasházban, amelyben 25 lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. A számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársak maguk közül választják, a bizottság legalább egy elnökből és két tagból áll.
A számvizsgáló bizottság bármikor ellenőrizheti a közös képviselő/az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, továbbá javaslatot tesz a közös képviselő/az intézőbizottság díjazására és összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
Kamera a társasházban
A közös tulajdon megfigyelésére szolgáló kamerarendszer akkor létesíthető, ha a közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel a tulajdonosok megszavazzák. Ebben az esetben az SZMSZ-nek tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat is.
Fontos tudni, hogy a kamerarendszer semmiképp nem irányulhat a külön tulajdonban álló ingatlan (lakás, garázs stb.) bejáratára, a kamerák által megfigyelt területre belépni szándékozó személyeket pedig tájékoztatni kell arról, hogy a területen kamerás megfigyelés történik és informálni kell őket jogaikról és az üzemeltető személyéről, elérhetőségeiről. A kamerás megfigyelés szabályairól bővebben olvashat a következő linkre kattintva: A kamerás megfigyelés szabályai
Mit tehetünk, ha a közgyűlési határozat sérti jogos érdekeinket vagy az SZMSZ álláspontunk szerint jogszabályba ütközik?
Ha a közgyűlési határozat jogszabályba, az alapító okiratba/az SZMSZ-be ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Tehát, ha úgy érezzük, hogy a közgyűlési határozat számunkra hátrányos döntést tartalmaz, akkor jogaink megóvása érdekében bírósághoz fordulhatunk. Nagyon fontos, hogy a keresetet a határozat meghozatalától számított 60 napon belül be kell adni!
Jó, ha tudjuk azt is, hogy a társasház működésének, szerveinek törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A jegyző ellenőrzi többek között, hogy a társasház alapító okirata, SZMSZ-e, működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak. Ha tehát azt gondoljuk, hogy olyan rendelkezés került az SZMSZ-be, ami jogszabályba ütközik, akkor a helyi jegyzőhöz fordulhatunk, aki lefolytatja a szükséges eljárásokat és akár pert is indíthat a társasházzal ellen.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.
