drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Szomszédjogok, szomszédviták

A szomszéd minden hétvégén házibulit tart, esetleg a vasárnap reggelt flexeléssel indítja vagy rendszeresen a kertben égeti az avart? Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor a pokolba kívánja szomszédját. Mit lehet ilyenkor tenni, mihez van joga a szomszédnak és mi az, amit már nem tehet meg? Olvassa el cikkemet és választ kaphat ezekre a kérdésekre!

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 05. 05.

A tulajdonost megillető jogok korlátja

A tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Láthatjuk, hogy a törvény a szükségtelen zavarást tiltja, ebből következik, hogy létezik olyan zavarás is, ami szükséges, azaz, amit el kell viselnie mindenkinek.

Szükséges zavarás

  • Felújítás: A lakásban végzett felújítás jellemzően olyan zavarás, amit a szomszédoknak - bizonyos korlátok között - el kell viselnie. A korlátokat társasházakban jellemzően a házirend tartalmazza, kertes házak esetén pedig az erre vonatkozó önkormányzati rendelet az irányadó.
  • Szükséghelyzet: Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak (pl. tűzesemény helyszínére csak a szomszédos ingatlan falán áttörve lehet bejutni). A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet.
  • Közérdekű használat: Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák (pl. kábelek átvezetése az ingatlanon). Az ingatlan tulajdonosát ebben az esetben is kártalanítás illeti meg.

Szükségtelen zavarás

  • Hangoskodás: Ha valaki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, az csendháborításnak minősül. Tévhit tehát, hogy csak este számít csendháborításnak a nagy zaj. A szabálysértés miatt bírság kiszabásának van helye.
  • Panorámavesztés, intimitásvesztés, árnyékolás: Ha az újonnan felépített épület elzárja a szomszéd házból való kilátást vagy az épületből a másik ingatlanra belátás nyílik (pl. belső udvarra), esetleg az újonnan felépített épület a szomszédos ingatlan benapozását jelentősen korlátozza, a szomszédot kártérítés illeti meg.
  • Kamera felszerelése: Ha valaki vagyonvédelmi célból kamerát szereltet fel a háza külsejére és azzal a szomszéd házára, kertjére is rálát, az sérti a szomszéd személyiségi jogát és szükségtelenül zavarja az ingatlan birtoklásához, használatához való jogát is.
  • Zavaró szagok: Ha a szomszéd tevékenysége miatt kellemetlen szagok öntik el lakásunkat – például azért, mert a társasház földszintjén egy kifőzde üzemel – vagy a szomszéd nagyon elhanyagolja az ingatlanát és emiatt csótányok, patkányok jelennek meg az ingatlanunkban, birtokvédelmet kérhetünk a jegyzőtől.

Birtokvédelmi eljárás

A birtokvédelmi eljárás lefolytatását a jegyzőtől a birtokháborítástól számított 1 éven belül lehet kérni egy formanyomtatvény kitöltésével (ez jellemzően a polgármesteri hivatalok honlapján elérhető). Az eljárásért 3.000,-Ft illetéket kell fizetni és az eljárást a jegyző 15 napon belül lefolytatja.

Ha a jegyző a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta, elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja.

Nevesített szomszédjogok

  • Áthullott gyümölcsök: Az ingatlan tulajdonosa felszedheti a szomszédos ingatlanról hozzá áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A közterületre hulló gyümölcsöt pedig bárki felszedheti ilyen esetben. A két ingatlan határvonalán álló növény és gyümölcse a szomszédos ingatlanok tulajdonosait egyenlő arányban illeti meg.
  • Kerítés fenntartása: A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
  • Átnyúló növények: Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. Az ingatlan tulajdonosa akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
  • Tilosban talált állat: Saját telken talált idegen állat esetén, ha az állat tulajdonosa ismert, akkor fel lehet szólítani, hogy az állatot szállítsa el és az esetlegesen általa okozott kárt térítse meg. Érdekesség, hogyha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa 2 napon belül nem fogja be, azon bárki tulajdonjogot szerezhet.
  • Szomszédos telek igénybevétele: A tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni, ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
  • A földtámasz joga: A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

Út szélére helyezett kövek, oszlopok a parkolás megakadályozására

Jellemzően kertes házas övezetben gyakori probléma, hogy egyes ingatlantulajdonosok az út szélére nagyobb köveket vagy oszlopokat helyeznek ki azért, hogy mások ne tudjanak ott parkolni.

Jó tudni, hogy az úttest és a ház közötti rész minden esetben közterületnek számít, ám annak rendben tartása a ház tulajdonosának feladata: vágni kell a füvet, metszeni a fákat, eltávolítani a parlagfüvet, takarítani az árkot, télen gondoskodni a járdaszakasz hó- és síkosságmentesítéséről stb.

Közterületre engedély nélkül semmilyen műtárgy, így oszlopok, kövek, sziklák sem helyezhetők el. Ehhez minden esetben szükség van a közterület kezelőjének hozzájárulására. Ennek hiányában a kihelyezővel szemben a közterület-felügyelet jogosult intézkedni.

Jogszerűtlen az is, ha valaki akadályozza a szomszédos ingatlanba történő ki- és bejárást vagy huzamosabb időn keresztül elfoglalja a gépkocsibejáratot.

A közterület használatának szabályairól a helyi önkormányzatok rendeletet alkotnak, ezért elsősorban onnan érdemes tájékozódni a részletekről, helyi szabályokról.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!