A Munka Törvénykönyve 2023. január 01-jével történő módosítása számos változást hozott a munkavállalók és munkáltatók jogai, kötelezettségei terén. Az alábbiakban az általam legfontosabbnak vélt módosításokat gyűjtöttem össze.
Gondozási szabadság
A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb 5 munkanapra.
A szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát kezelőorvos igazolja.
Apasági szabadság
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő második hónap végéig a korábbi 5 munkanap helyett, most már 10 munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy az apasági szabadság első öt munkanapjára a távolléti díj 100%-a, a hatodik munkanaptól azonban csak a távolléti díj 40%-a jár.
A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a szabadságot nem adta ki, azt nem kell megváltani.
Szülői szabadság
A munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A szülői szabadság tartamára azonban csupán a távolléti díj 10%-a jár.
A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a szabadságot nem adta ki, azt nem kell megváltani.
Felmondási tilalom
Kiegészült a felmondási tilalmak köre. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a gondozási szabadság tartama alatt sem.
Szabadság kiadása
Változtak a szabadság kiadásának elhalasztására, illetve megszakítására vontkozó rendelkezések. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
- a szabadság kiadását - az apasági szabadságot kivéve - legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja,
- a munkavállaló már megkezdett szabadságát - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - megszakíthatja,
- kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Munkaszerződés módosítása a munkavállaló kérésére
A munkavállaló gyermeke 8 éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló (a munkaviszony első 6 hónapját kivéve) kérheti
- a munkavégzési helyének módosítását,
- a munkarendjének módosítását,
- távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
- részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A kérelmet írásban kell benyújtani, indokolni szükséges, továbbá meg kell jelöli a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató indokolja. Elutasítás esetén a munkavállaló bírósághoz fordulhat.
Próbaidő a határozott idejű munkaviszony esetén
A legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. Ez alapján, ha 6 hónapos határozott időre jön létre a munkaviszony, akkor a próbaidő időtartama a 3 hónap helyett maximum 1,5 hónap lehet.
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki.
Munkabér kifizetése
A törvény most már kimondja, hogy a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek megállapodása esetén a munkabér készpénzben is megfizetésre kerülhet.
Munkáltatói tájékoztatás szabályai
Fontos változás, hogy bővült a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, valamint a korábbi 15 nap helyett most már 7 napon belül kell tájékoztatni írásban a munkavállalót az alábbiakról:
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
- a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
- a munkahelyről,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
- a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
- a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
- a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
- a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
