drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Munkajogi tudnivalók kismamáknak

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Cikkemben összegyűjtöttem a legfontosabb munkajogi szabályokat és a családtámogatási, egészségbiztosítási ellátásokat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2021. 03. 09.

Felmondási tilalom

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. A várandósságra és a lombikbébi programban történő részvételre a munkavállaló akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót korábban tájékoztatta.

Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen. Egy korábbi cikkemből tájékozódhat arról, hogy mit lehet ilyen esetben tenni: Kirúgtak a munkahelyemről, mit tehetek?

Munkaszerződés módosítás a terhesség ideje alatt  

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására (várandósságára) tekintettel köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a munkavállalót alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Veszélyeztetett terhesség

Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. A táppénz összege főszabály szerint a jövedelem 60%-a, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét (2021-ben ez napi 11.160,-Ft).

A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A 24 hét szülési szabadság leteltét követően kezdődik el a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ami a gyermek 3 éves koráig jár

A szülési szabadság tartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja munkában töltött időnek minősül, azaz ez idő alapján ugyanúgy jár szabadság, mintha ténylegesen munkát végzett volna a munkavállalóA szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát a végkielégítésre való jogosultság szempontjából is figyelembe kell venni.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Érdemes ezt észben tartani, amikor az anyuka úgy dönt, hogy szeretne visszatérni a mukahelyére.

Visszatérés a munkába

A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. A szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokról a következő cikkemben olvashat bővebben: A szabadság kiadásának szabályai

A munkáltató a szülési szabadság vagy a fizetés nélküli szabadság letelte után köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására (emelésére), melynek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére, időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét, továbbá éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.

A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Felmondási korlátozás

Ha az anya munkába állt, a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére kizárólag a következő esetekben van lehetőség:

  • A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kifolyólag: ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
  • A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból kifolyólag: ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Pótszabadság

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Családtámogatási ellátások

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett.

Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. A támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2021-ben 64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2021-ben 85.500,-Ft).

Családi pótlék

A családi pótlék valójában kétféle támogatási forma: a gyermek tanköteles koráig nevelési ellátás, azt követően pedig a tankötelezettség időtartamára iskoláztatási támogatás a megnevezése.

A családi pótlék összege egy gyermek esetén 12.200,-Ft, két gyermek esetén gyermekenként 13.300,-Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16.000,-Ft.

Gyermekgondozási támogatás

  • Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A GYES havi összege gyermekenként azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2021-ben 28.500,-Ft).

  • Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. A távmunkavégzés szabályairól a következő cikkemben olvashat: Home office vagy távmunka?

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2021-ben 28.500,-Ft).

Egészségbiztosítási ellátások

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosított volt és gyermeke a biztosítás időtartama alatt vagy, ha az megszűnt, akkor az után 42 napon belül született. 

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet nem lehet folytatni.

A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj után személyi jövedelemadót kell fizetni, azonban egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED-et nem csak az anya, hanem a jogszabályi feltételek fennállta esetén az apa vagy a nagyszülő is igénybe veheti.

A GYED folyósítása mellett keresőtevékenységet is lehet folytatni, ha a gyermeket bölcsődében helyezték el.

A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). A gyermekgondozási díj után személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot kell fizetni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.