Mi számít munkahelyi balesetnek?
A munkahelyi balesetre vonatkozó szabályokat a munkavédelemről szóló törvényben találjuk. Eszerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Az otthoni munkavégzés során történt baleset jogi megítéléséről bővebben olvashat a következő linkre kattintva: Home office vagy távmunka?
A súlyos munkabaleset fogalma
Súlyos az a munkabaleset például, amely a sérült vagy magzata halálát, valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését okozott, illetve a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
A munkáltató mentesülése a felelősség alól
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül azonban a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult (munkavállaló) elháríthatatlan magatartása okozta.
Láthatjuk tehát, hogy nem minden baleset alapján jár kártérítés a munkavállalónak, hiszen minden esetben meg kell vizsgálni a felelősség kérdését.
Nem jár például kártérítés, ha a munkavállaló ittassága miatt szenvedett balesetet (pl. leszédült a létráról), de akkor már jár, ha az ittasság nem függ össze a balesettel, mert a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a dolgozó nem fogyaszt alkoholt (pl. összetört alatta a létra).
Kártérítés munkahelyi baleset miatt
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt, ami magában foglalja a kórházi ellátás és a gyógyszerek költségét, a balesetben megrongálódott tárgyak értékét és azt a munkabért is, amelyet a munkavállaló a betegsége alatt megkereshetett volna.
A vagyoni kártérítésen túl a munkavállaló sérelemdíjat is követelhet a baleset miatti lelki megrázkódtatás kompenzálására. Bírósági eljárásban jellemzően szakértőt rendelnek ki annak érdekében, hogy fel tudják mérni a munkavállalónál a baleset következtében bekövetkezett, fizikai sérülésekkel összefüggő lelki, pszichikai sérülést.
Mit kell tenni, ha balesetet szenvedünk a munkahelyünkön?
A balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni kell. Ha a dolgozó neki felróható okból nem tesz eleget ezen kötelezettségének, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a dolgozót terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.
Munkahelyi baleset esetén kérjük jegyzőkönyv felvételét és rögzítsük minél részletesebben az eseményeket.
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (azaz, hogy a sérült az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat) a munkavállalót értesítenie kell.
Társadalombiztosítási juttatások
Munkahelyi baleset esetén nem csak kártérítésre, hanem a társadalombiztosítás baleseti ellátásaira is igényt tarthatunk. Jó tudni, hogy a baleseti ellátások üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járnak. Az üzemi baleset tágabb fogalom, mint a munkabaleset.
Az üzemi balesethez tartozik ugyanis a munkahelyi baleseten túl az a baleset is, amely a munkavállalót a lakhelye és a munkahelye közötti utazás során éri (kivéve, ha a munkavállaló indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve halad, vagy a baleset az utazás indokolatlan megszakítása során éri).
Nem üzemi baleset az a baleset, amely a balesetet szenvedett dolgozó alkohol vagy kábítószer általi igazolt befolyásoltsága miatt következett be vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt.
Nem jár baleseti ellátás akkor sem, ha valaki szándékosan okozta a sérülését, vagy a baleset bejelentésével, illetve az orvosi segítség igénybevételével indokolatlanul késlekedett.
Baleseti ellátások
A társadalombiztosítás keretében az alábbi egészségügyi juttatásokat vehetjük igénybe:
- baleseti egészségügyi szolgáltatás: üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához százszázalékos mértékű támogatás jár,
- baleseti táppénz: jogosult rá, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik (1 éven keresztül jár, ami legfeljebb egy évvel meghosszabbítható),
- baleseti járadék: jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.
