drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Mit kell tudni a tartási szerződésről?

A tartási szerződést szokás szerencseszerződésnek is nevezni, mivel a szerződés időtartama előre nem határozható meg és nem lehet tudni, hogy a tartásért cserébe kapott ellenérték arányban fog-e állni a nyújtott szolgáltatás értékével. Jelen cikkben összefoglaltam a tartási és az életjáradéki szerződés kapcsán a legfontosabb tudnivalókat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 06. 09.

Tartási szerződés vagy életjáradéki szerződés?

Tartási szerződés (a köznyelvben eltartási szerződés) alapján valaki arra vállal kötelezettséget, hogy ellenérték fejében ellátja és gondozza a tartásra jogosultat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartásra kötelezett biztosítja a tartásra jogosult lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén pedig gondoskodik illő eltemettetéséről. A tartásra jogosult ezért cserébe valamilyen vagyontárgy, jellemzően ingatlan tulajdonjogát ruházza át a tartásra kötelezett részére.

A tartási szerződés bizalmi jellegű szerződés, azaz a tartási szerződést személyesen kell teljesíteni és azt a jogosult is csak személyesen veheti igénybe.

Az életjáradéki szerződés annyiban különbözik a tartási szerződéstől, hogy ebben az esetben a kötelezett nem természetbeni szolgáltatás, hanem pénz rendszeres szolgáltatására köteles a jogosult javára, annak haláláig. Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. Ebben az esetben nincs személyes teljesítési kötelezettség, az életjáradékot akár egy gazdasági társaság is folyósíthatja.

A tartási és az életjáradéki szerződés is megszűnik a jogosult halálával. Ezek a szerződéstípusok általában visszaterhesek, azaz a tartásért/életjáradékért cserébe ellenszolgáltatás jár. Azonban, ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár, tehát az ingyenes.

Mit jelent az, hogy szerencseszerződés?

Tekintettel arra, hogy tartási vagy az életjáradéki szerződés megkötésekor nem lehet előre meghatározni, hogy a jogosultat milyen hosszú ideig kell a kötelezettnek eltartania, ezeket a szerződéseket „szerencseszerződésnek” is nevezik, annak bizonytalan időtartama miatt. A szerződés megkötésekor nem kiszámítható az sem, hogy arányban fog-e állni a tartásért/életjáradékért kapott ellenérték a cserébe nyújtott szolgáltatás értékével.

A szerencse jellegre tekintettel a szerződés később nem támadható arra hivatkozva, hogy az eltartott által adott ellenszolgáltatás értékéhez képest az eltartó szolgáltatása aránytalanul csekély értéket képvisel. Ez alól kivétel, és a bírói gyakorlat jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan szerződést, amelynek megkötésekor a kötelezett tudta, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid idegi kell teljesítenie a jogosult súlyos betegsége miatt.

Ingatlan tulajdonjogának átruházása a tartásért cserébe 

Amennyiben a szerződés jogosultja ingatlan tulajdonjogát ajánlja fel ellenszolgáltatásként, az ingatlan tulajdonjoga a szerződés megkötésekor átszáll a kötelezettre. Ilyenkor az új tulajdonos tulajdonjogát – a szerződés biztosítása céljából – általában tartási joggal terhelten jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a jogosult továbbra is az ingatlanban kíván lakni, akkor haszonélvezeti jogot is célszerű bejegyeztetni.

A szerződés módosítása, megszüntetése

A szerződés felmondására, egyoldalú megszüntetésére főszabály szerint nincs lehetőség. A szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják vagy bármelyik fél kérheti a bíróságtól annak megváltoztatását.

A bíróság akkor módosítja a szerződést, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan. Tartási szerződés esetében, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását életjáradéki szerződéssé.

Ha a tartási szerződés teljesítése lehetetlenné vált és életjáradéki szerződéssé sem alakítható át, akkor a bíróság a szerződést megszüntetheti. Ebben az esetben a megszüntetésig nyújtott szolgáltatások visszajárnak, a tartással és az ellenszolgáltatással a felek kötelesek elszámolni.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!