drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Mire figyeljünk használt autó vásárlásakor?

Hazánkban igen jelentős a használt autók piaca, 2019-ben több, mint 810.000 használt autó cserélt gazdát. A másodkézből vásárolt autó nyilvánvalóan nagyobb kockázatot rejt magában, mintha új autót venne az ember, hiszen a használt autók között jóval gyakrabban fordul elő hibás vétel. Általános tévhit azonban, hogy a szavatossági szabályok csak az új autókra érvényesek.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 02. 19.

Mit jelent a szavatosság, mennyi ideig köteles helytállni az eladó?

Sajnos sokan nem elég körültekintőek, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Gyakran előforduló probléma, hogy az eladó az autó rejtett hibáit elhallgatja a vevő elől, de az is elképzelhető, hogy az eladó nem tudott a hibáról.

Bárhogy is legyen, a vevő szavatossági igénnyel élhet az eladóval szemben, ha a hiba az autóban már az adásvételi szerződés megkötésekor megvolt.

Ha a vevő magánszemélyként, magánhasználatra (tehát nem üzleti célra) vásárolta az autót egy kereskedéstől, akkor fogyasztóvédelmi szabályok védik.

Ez azt jelenti, hogy a vevő fogyasztónak minősül és ilyen esetben a kereskedő 2 évig köteles felelősséget vállal azért, hogy az autó megfelelő minőségű és rendeltetésszerű használatra alkalmas.

A törvényben előírt 2 éves szavatossági idő a felek külön megállapodása esetén 1 évre csökkenthető, azonban az 1 évnél kevesebb semmiképp sem lehet.

Jó tudni, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül felmerült hibát olyannak kell tekinteni, mint ami már a vásárláskor is fennállt, tehát ebben az esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű az eladáskor nem volt hibás.

Fontos, hogy az autókereskedőnél bizományba vett és így árult autók eladásakor nem jön létre fogyasztói szerződés, tehát hiába vesz valaki használt autót autókereskedésben, ha nem a kereskedéstől, mint tulajdonostól veszi az autót.

Ha az eladó magánszemély, akkor őt a vásárlástól számított 1 évig terheli szavatossági kötelezettség. Ez esetben a vevőnek kell tudnia bizonyítani azt, hogy a hiba már az adásvétel pillanatában is megvolt és nem akkor keletkezett, amikor már ő használta az autót. 

Fontos szabály, hogy nem teljesít hibásan az eladó, ha a vevő a hibát az adásvételi szerződés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett.

Ez az eset áll fenn akkor, ha a hiba a jármű megtekintésekor nyilvánvaló (pl. törött lökhárító, hiányzó visszapillantó) vagy, ha az eladó az adásvételi szerződésben részletesen és teljes körűen felsorolja az autó hibáit, a vevő pedig ennek tudatában írja alá a szerződést.

A szavatosság keretén belül a vevő kérheti a hiba kijavítását, az autó kicserélését, kérhet árleszállítást, a hibát az eladó költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja, illetve végső soron el is állhat a szerződéstől. A szavatossági jogokról bővebben olvashat a következő linkre kattintva: https://drmarkolevai.hu/szavatossag-jotallas-fogyasztoi-megtevesztesek

A hibát főszabály szerint késedelem nélkül közölni kell az eladóval. Ha fogyasztóként kereskedéstől vásároltuk az autót, akkor a hiba felfedezésétől számítva 2 hónapunk van arra, hogy a hibáról tájékoztassuk a kereskedést.

Ki lehet-e zárni az eladó hibákért való felelősségét?

Ha magánszemélyként magánhasználatra vesszük az autót (tehát fogyasztónak minősülünk), akkor a fogyasztóvédelmi szabályok szerint nem lehet érvényesen kizárni a kereskedő felelősségét az autó később felfedezett hibáiért.

A szavatosságot csak akkor lehet érvényesen kizárni, ha a vevő cég vagy olyan személy, aki az autót üzleti tevékenysége körében vásárolja (pl. egyéni vállalkozó).

Magánszemély eladó esetén a szavatossági helytállás teljes mértékben kizárható, ha a felek belefogalmaznak egy ilyen rendelkezést a szerződésbe.

Mit lehet tenni, ha az eladó nem hajlandó felelősségét vállalni az autó hibáiért?

Ha az eladó nem ismeri el szavatossági felelősségét és nem működik együtt, akkor jogi útra lehet terelni az ügyet.

A kezdő lépés általában egy hivatalos felszólító levél szokott lenni, melyben részletesen leírjuk a hibát és hivatkozunk az eladó jogszabály szerinti helytállási kötelezettségére. Amennyiben a javítás már megtörtént, úgy a számlát is mellékeljük. 

Ha a felszólítás eredménytelen maradt és a javítás költségeit már kifizettük, lehetőségünk van fizetési meghagyásos eljárást indítani a költségek behajtása érdekében. Ha a fizetési meghagyás jogerőssé válik, akkor végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni.

Fizetési meghagyásos eljárás helyett peres eljárás is indítható, ám az jóval hosszabb és költségesebb megoldás. A peres eljárásban elkerülhetetlen a szakértő alkalmazása - aki megvizsgálja a hiba jellegét, eredetét, valamint a kár nagyságát - így a szakértői költségekkel is számolnunk kell egy esetleges pervesztesség esetén.

Ha nem műszaki hiba, hanem például a kilométeróra visszatekerésének a gyanúja merül fel a szerződés megkötése után, akkor az eladó kérheti az eredeti állapot helyreállítását.

A vevőt ebben az esetben az eladó az autó vásárlásakor megtévesztette, azaz a vevő a szerződés megkötéskor tévedésben volt (azt hitte, hogy az autó kevesebbet futott), ezért megtámadhatja az adásvételi szerződést. Ilyenkor az autó visszajár az eladónak, a vételár pedig a vevőnek.

Mit lehet tenni a rejtett hibák elkerülése érdekében?

Az első lépés, ha használt autót készülünk vásárolni, hogy lekérjük az autó adatait. Ezt egy online gépjárműadat-lekérdező felületen tudjuk megtenni, ahol elég beütni az autó rendszámát és máris megtudhatjuk az autó legfontosabb adatait, például a kilométeróra állást, a baleseti előéletét stb. A szolgáltatás díjmentes, csupán ügyfélkapus regisztrációra van szükség.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt érdemes egy szervizben állapotfelmérést is elvégeztetni. Az átvizsgálást követően fontos információkat kaphatunk arról, hogy az autó milyen állapotban van, milyen hibái vannak, mi az, ami javításra szorul.

A lakásvásárlás után jellemzően az autó a második legnagyobb kiadás egy ember életében, ezért nem érdemes spórolni a szakértői átvizsgálás költségén. Egy állapotfelméréssel könnyen elkerülhetjük a későbbi kellemetlen meglepetéseket.

Szintén az adásvételi szerződés aláírása előtt érdemes elvégeztetni az eredetiség vizsgálatot is. Az eredetiségvizsga az átíratáshoz amúgy is kötelező, ilyenkor összehasonlítják a jármű papírjait az autó azonosítóival, annak érdekében, hogy az autó eredetiségéről meggyőződjenek. Az eredetiség vizsgálat nem pótolja azonban az alapos átvizsgálást, mert ilyenkor nem nézik meg annyira tüzetesen az autót.

Ha valamiért elkerülhetetlen az utólagos eredetiségvizsgálat, úgy az adásvételi szerződésben érdemes kikötni, hogy amennyiben a vizsgálat negatív eredménnyel zárul, akkor a szerződés semmisnek tekintendő.

Az eredetiségvizsgálat díja a jármű fajtájától függ. Az, hogy kinek a pénztárcáját terheli ez az összeg a felek megállapodásának kérdése, a költségeket a vevő és az eladó fele-fele arányban is viselheti.

Mire kell figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor?

A gépjármű adásvételi szerződésnek kötött jogszabályi előírásai vannak, azaz jogszabály rögzíti, hogy a szerződésnek milyen adatokat kell tartalmaznia (pl. alvázszám, kilométeróra állás, a felek állampolgársága stb.).

A szerződést érdemes négy példányban elkészíteni, amiből 2 példány a vevőé, 2 példány az eladóé. Az eladónak ugyanis 8 napon belül be kell jelentenie a tulajdonjog változást az okmányirodában, a vevőnek pedig 15 napja van arra, hogy a nevére történő átírást ugyanitt elintézze.

Ha a vevő a 15 napos határidőt elmulasztja, szabálysértési bírságra számíthat. Az átírás illetékfizetési kötelezettséggel jár, az illeték összegét pedig az autó életkora és teljesítménye határozza meg. A vagyonszerzési illetéken felül az új forgalmi engedélyért és törzskönyvért is fizetnünk kell.

Sokan azt gondolják, hogy a kötelező biztosítás megkötésére is a 15 napos határidő alkalmazható, de ez súlyos tévedés!

Az eladó felelősségbiztosítása az adásvételi szerződés aláírásával megszűnik, tehát az már akkor sem érvényes, amikor a vevő hazamegy az újonnan vásárolt autóval!

A vevőnek az új biztosításról haladéktalanul gondoskodnia kell, különben fedezetlenségi díjra számíthat. Ezt a díjat arra az időszakra számítják fel, amikor a gépjármű nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással (tehát az autó tulajdonjogának megszerzésétől a biztosítás megkötéséig). A kötelező felelősségbiztosítás megléte az átírásnak is feltétele és azt már egyszerűen, otthonról is megköthetjük interneten keresztül.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!