Az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni lap
Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt adatról pedig vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
A tulajdoni lapról kétféle másolat állítható ki:
- a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza, azt is, ami már törlésre került,
- a szemle viszont kizárólag a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a törölteket nem.
A tulajdoni lap három részből áll.
A tulajdoni lap I. része
A tulajdoni lap I. része többek között tartalmazza
- az ingatlan helyrajzi számát, címét, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és az ingatlan nagyságát négyzetméterben vagy hektárban,
- az épület jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
- termőföld esetén a művelési ágat (szántó, legelő stb.), a minőségi osztályt és a kataszteri tisztajövedelem mértékét.
A tulajdoni lap II. része
A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:
- a tulajdonos természetes személyazonosító adatait, lakcímét; jogi személy esetén annak megnevezését, székhelyét,
- a tulajdonost megillető tulajdoni hányadot,
- a tulajdonszerzés jogcímét (pl. adásvétel, ajándékozás),
- a bejegyző határozat számát, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontját.
A tulajdoni lap III. része
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, mint például
- a haszonélvezeti jog,
- vezetékjog,
- jelzálogjog és végrehajtási jog,
- elidegenítési és terhelési tilalom,
- telekalakítási eljárás megindításának ténye,
- árverés kitűzésének ténye,
- tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
- épület építésének, lebontásának ténye.
Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, akkor a bejegyzett tehernél szerepelni kell a tulajdoni lap második részére történő utalásnak. Ebből lehet beazonosítani, hogy melyik tulajdonos tulajdoni hányadát terheli az adott teher.
A leggyakrabban előforduló terhekről korábbi cikkemben olvashat bővebben: Terhek az ingatlanon: mit kell róluk tudni?
Széljegy
A tulajdoni lap I. része felett találhatóak az ún. széljegyek. A széljegy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Ha nem látunk széljegyet, akkor az azt jelenti, hogy nincs benyújtott, elintézetlen kérelem az ingatlannal kapcsolatban. Ha több széljegy van, akkor fontos a széljegyek sorrendje, mert a földhivatal a kérelmeket érkezési sorrendben intézi el a rangsor elve szerint.
Amennyiben ingatlan adásvételi szerződést szeretne kötni, keressen bizalommal!
