A közúti baleset fogalma
A közúti baleset okozása bűncselekmény. A törvény értelmében közúti balesetről akkor beszélhetünk, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.
Enyhébb, szabálysértési alakzat az, amikor valaki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak az életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz.
Mit kell tenni közlekedési baleset esetén?
- Álljon meg járművével!
Álljon meg és győződjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés vagy egyébként van-e oka rendőri intézkedés kérésének.
-
Szükség esetén hívja a mentőket és a rendőrséget!
Személyi sérülés esetén kötelező kihívni a mentőket és értesíteni a rendőrséget, akkor is, ha erre a sérült nem tart igényt. A mentők kiérkezéséig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel a segítségnyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után!
Ha nem történt személyi sérülés, de az érintettek nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében vagy jelentős az anyagi kár, esetleg a balesetnek külföldi részese van szintén értesíteni kell a rendőrséget. A rendőrök helyszínre érkezését minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni.
-
Adja meg saját adatait és kérje el a másik féltől is ezeket az információkat!
A feleknek meg kell adniuk egymásnak a nevüket, címüket, biztosítójuk nevét és a kötelező felelősségbiztosítási kötvényük számát.
Ha a másik fél nem együttműködő, akkor írja fel a jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét. Ebben az esetben a rendőrség felderíti a tulajdonost.
-
Rögzítse a tanúk adatait, készítsen fotókat!
Lehetőség szerint még az egyszerűnek tűnő helyzetekben is írja fel a baleset szemtanúinak nevét, lakcímét, elérhetőségét. Érdemes fényképeket is készíteni a baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről. A későbbiekben még jól jöhet!
-
Töltse ki a baleseti bejelentő lapot!
Amennyiben nem vitás a felelősség kérdése, és egyik fél sem ragaszkodott rendőri intézkedéshez, pontosan ki kell tölteni a kék-sárga európai baleseti bejelentő lapot.
A baleseti bejelentő lapot a baleset színhelyén a másik féllel együtt töltsék ki úgy, hogy azon a baleset részletei és a felek adatai pontosan kerüljenek feltüntetésre. A bejelentő egy példányát tartsa magánál a további kárügyintézéshez.
-
Jelentse be a balesetet a biztosítójánál!
A balesetet a károkozó és a károsult is köteles bejelenteni biztosítójánál. A károsultnak a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül, míg a károkozónak 5 munkanapon belül kell írásban bejelentenie a káreseményt.
Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Ilyen esetben csak casco-biztosítás mellett számíthat saját kárának megtérítésére.
Ha külföldön történt a baleset
Európán belül ugyanúgy a sárga-kék baleseti bejelentő nyomtatványt szükséges kitölteni. Rendőri intézkedés esetén fontos, hogy ne írjon alá semmit, amit nem ért! A jegyzőkönyvre akár magyarul is ráírhatja, hogy Ön hogyan látta az esetet.
Célszerű ilyen esetben is lefényképezni a járművet és a baleset helyzetét, illetve feljegyezni az intézkedő rendőr elérhetőségét.
A baleset utáni teendőket általában itthon is el lehet intézni, mivel a külföldi biztosítóknak jellemzően van magyar partnere.
Jó tudni, hogy a kötelező biztosításunk kiterjed arra, ha az Európai Gazdasági Térség és a Zöldkártya Egyezményben részes országok valamelyikében okozunk kárt valakinek.
Kötelező gépjármű felelősség-biztosítás
Minden gépjárműnek rendelkeznie kell kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (röviden KGFB). A KGFB akkor fizet, ha az általa biztosított gépjármű okozta a balesetet, azaz a biztosítás a vétlen fél részéről felmerült károkat téríti meg.
Jó tudni, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás kiterjed minden megalapozott, a gépjármű üzemeltetése során keletkezett kárra, így nem csak a gépjárműben keletkezett károkra, hanem egyéb károkra is, személyi sérülés kapcsán a sérelemdíj megfizetésére is. A biztosítónak fizetési kötelezettsége van pl. szemüveg, mobiltelefon károsodása esetén, köteles megtéríteni a vétlen utasok kárát stb.
CASCO
Saját hibánkból eredő kár megtérítésére az önkéntesen köthető CASCO-biztosítás szolgál. Ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt magunk viseljük. Jó tudni, hogy általában a CASCO-biztosítás sem nyújt teljes kártérítést, hanem meghatározott önrészt levon a biztosító.
Ha a biztosító nem fizet
Ha nem jutunk egyezségre a biztosítóval a kár megtérítésével kapcsolatban, polgári peres eljárást kezdeményezhetünk, illetve egyes esetekben Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatunk, ahol az eljárásban egyezség létrehozását kísérlik meg.
Vaddal ütközés
A vad által okozott károkért alapvetően az a vadásztársaság felel, akinek a területén a kár bekövetkezett, illetőleg akinek területéről a vad kiváltott.
A baleset bekövetkeztéről értesíteni kell a rendőrséget, a hatóság pedig értesíti majd az illetékes vadásztársaságot is, akik többek között intézkednek a sérült állat elszállításáról is.
A baleset bekövetkezéséért való felelősség megállapítása nem egyszerű az ilyen esetekben. Fontos kérdés, hogy az érintett útszakaszon kint volt-e a vadveszélyt jelző tábla vagy sem. Jó tudni, hogy önmagában a tábla kihelyezése nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősségviselés alól, mivel a vadásztársaságnak minden tőle elvárhatót meg kell tennie a kár megelőzése érdekében (pl. megfelelő védelmi berendezések telepítése).
Azonban a tábla hiánya sem jelenti automatikusan azt, hogy a vadásztársaság a felelős a baleset bekövetkezéséért, ugyanis a gépjármű vezetőjének tekintettel kell lennie az útszakasz és helyszín adottságaira.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a baleset az állatban is jelentős kárt okozhat, így adott esetben a vadásztársaság is érvényesítheti igényét velünk szemben.
Felelősségre vonás, kártérítés: büntető vagy polgári bíróság?
A büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció: pénzbüntetés, közérdekű munka, szabadságvesztés stb. A büntetés arra szolgál, hogy visszatartsa az elkövetőt a hasonló cselekedetektől és elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára.
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése érdekében egyrészt polgári jogi igényt lehet bejelenteni a büntetőeljárásban, illetve fizetési meghagyásos eljárást vagy polgári pert lehet indítani.
A kár lehet vagyoni (pl. orvosi költség, gyógyszerköltség) és nem vagyoni jellegű (pl. maradandó egészségkárosodás, lelki megrázkódtatás), utóbbi esetben sérelemdíj követelhető.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.
