drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Illetékkedvezmények lakásvásárlás esetén

Lakásvásárlás esetén nem csak az ingatlan vételárával szükséges kalkulálni, hanem számolni kell a vagyonszerzési illetékkel is. 
Jó tudni azonban, hogy számos olyan eset van, amikor jogszabály illetékmentességet vagy illetékkedvezményt biztosít a vevő részére. Jelen bejegyzésben a leggyakrabban előforduló kedvezményekről lesz szó.
Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 01. 03.
Mit kell tudni a vagyonszerzési illetékről?

Az illeték fizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésével keletkezik. Az eljáró ügyvéd az úgynevezett B400-as adatlapot az adásvételi szerződéssel együtt benyújtja a földhivatalhoz, az adóhatóság pedig a forgalmi érték alapján kiszabja az illetéket és erről postai úton fizetési meghagyást küld a vevőnek.

Fontos megjegyezni, hogy a forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg.  A vevőnek az ingatlan értékére vonatkozó nyilatkozatát a NAV figyelembe veheti, de ettől függetlenül akár helyszíni szemlét is tarthat vagy szakértőt vonhat be annak érdekében, hogy az ingatlan valós értékét megállapítsa.

Mennyi az illeték maximuma?

Ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy 1 milliárd forint feletti értékű ingatlant vásárol, akkor örülhet, mert az 1 milliárd forint feletti részre már csak 2% illetéket kell fizetnie.

Az illeték maximális összegét a jogszabály 200 millió forintban határozta meg, amit egy 9 milliárd forint értékű ingatlan vásárlása esetén tudunk elérni.

Illetékkedvezmény cserepótló vétel esetén

A jogalkotó ezt a kedvezményt arra az általános helyzetre találta ki, ha például egy család a régi lakást „kinövi” és nagyobbat vesz, esetleg munkahely változás miatt valakinek más településen kell ingatlant vásárolnia és ezért régi házát el kívánja adni.

A kedvezmény lényege, hogy amennyiben a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül eladtunk egy ingatlant és a jelenleg vásárolni kívánt lakás drágább, mint a régi, akkor csak az értékkülönbözet után kell illetéket fizetni.

Tehát például, ha 1 évvel ezelőtt eladtunk egy lakást 30 millió forintért és most veszünk egyet 35 millió forintért, akkor csupán az 5 millió forintos értékkülönbözet 4%-át, azaz 200 ezer forint illetéket kell kifizetnünk.

Ha az újonnan vásárolt ingatlan olcsóbb, mint amit eladtunk, akkor egyáltalán nem is kell illetéket fizetnünk.

A kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha előbb szeretnénk megvásárolni az „új” lakást és csak utána kívánjuk eladni a régit. Ilyen esetben kérni kell a NAV-tól, hogy az illeték kiszabását függessze fel. Fontos, hogy a régi lakást 1 éven belül el kell adni, onnantól számítva, hogy az újat megvettük.

Illetékmentesség építési telek vagy új építésű lakás vásárlása esetén

Nincs illetékfizetési kötelezettség a lakóház építésére alkalmas telek vásárlása esetén, amennyiben vállaljuk, hogy 4 éven belül lakóházat építünk fel rá.

Nem kell illetéket fizetni akkor sem, ha az újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakást az építtető vállalkozótól (beruházótól) vásároljuk meg.

Ha a lakás értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem éri el a 30 milliót, akkor a lakásszerzés 15 millió forintig illetékmentes, a 15 és 30 millió forint közötti értékre pedig meg kell fizetni a 4%-os mértékű illetéket.

30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan esetén sajnos nem tudunk illetékkedvezményt igénybe venni, ez esetben már a teljes összegre 4%-os illetéket kell megfizetni.

Fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye

A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték csupán 50%-át (tehát nem 4%-ot, hanem csak 2%-ot) kell megfizetni, ha az ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

Fontos tudni, hogy a kedvezmény igénybevétele szempontjából a megvásárolt lakás teljes értéke számít, tehát ha egy 26 millió forintos lakás 50%-os tulajdonát szerzi meg valaki (ami 13 millió forintos ingatlanvagyont jelent részére), attól még nem lesz jogosult a kedvezményre.

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga (pl. haszonélvezeti jog).

Illetékmentesség családon belüli ingatlan adásvétel esetén

Nem kell illetéket fizetni egyenes ági rokonok (pl. szülő-gyermek, nagyszülő-unoka), valamint házastársak közötti ingatlan adásvétel esetén.

Természetesen az illetékmentesség akkor is él, ha az ingatlan ellenérték nélkül, azaz ajándékozás útján kerül egyik családtagtól a másikhoz.

CSOK: illetékkedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás esetén

A családi otthonteremtési kedvezmény keretében kapott vissza nem térítendő állami támogatás összegét az illeték megállapítása során le kell vonni az ingatlan forgalmi értékéből.

Tehát egy 40 millió forint értékű ingatlan esetében, ha 10 millió forint állami támogatást kaptunk, akkor csupán 30 millió forint után kell befizetünk a 4%-os illetéket.

Jó tudni, hogy a fenti kedvezményt össze lehet vonni az új építésű lakásvásárlásra vonatkozó illetékkedvezménnyel. Tehát, ha új építésű lakást vásárolunk 20 millió forint értékben, 10 milliós állami támogatással, akkor az ingatlan forgalmi értékéből levonva az állami támogatást megkapjuk, hogy 10 millió forint után kellene illetéket fizetnünk. Tekintettel arra, hogy új építésű lakásról van szó és az állami támogatással csökkentett illetékalap 15 millió forint alatt van, így egyáltalán nem kell illetéket fizetnünk.

Az illetékkedvezményt viszont nem lehet kombinálni a fiatal első lakásszerzők illetékkedvezményével, ugyanis ott az ingatlan értékét kell figyelembe venni, nem az illeték alapját (tehát fenti példánál maradva, hiába kell az illetéket 10 millió forint után számolni, az ingatlan értéke valójában 20 millió forint, ezért az 50%-os illetékkedvezményt nem lehet igénybe venni).

Hogyan tudunk még spórolni az illetéken?

Ha egy lakást annak berendezésével együtt szeretnénk megvásárolni, akkor érdemes az adásvételi szerződést megbontani külön az ingatlanra és az ingóságokra, mivel a bútorokra nem kell illetéket fizetni.

Ha például vásárolunk egy lakást a benne lévő bútorokkal együtt 35 millió forintért, ahol a bútorok 3 millió forintot érnek, akkor az adásvételi szerződés megbontása esetén máris spóroltunk 120 ezer forintot csak azzal, hogy az ingóságok értékét külön kezeltük a lakás árától.

Bár az illeték összegét nem csökkenti, de megkönnyíteti annak kifizetését az, hogy magánszemély első lakásvásárlása esetén, kérelemre a NAV 12 havi részletfizetési lehetőséget biztosít az illeték megfizetésére.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!