drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Home office vagy távmunka?

Hazánkban is egyre elterjedtebb a home office, azaz az otthoni munkavégzés. A home office során a munkáltató megengedi, hogy a munkavállaló otthon végezze el a munkáját. Az alkalmankénti home office azonban nem azonos a távmunkával. Jelen bejegyezésben megvizsgáljuk közelebbről, hogy mi is az a home office, miben különbözik a távmunkától és milyen munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenni.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 01. 22.

Mi a különbség a home office és a távmunka között?

A távmunka fő jellemzője, hogy a dolgozó rendszeresen a cég irodájától elkülönült helyen, számítástechnikai eszközzel folytat munkát és munkája eredményét elektronikus úton (pl. e-mail, Skype) továbbítja a munkáltató részére.

Távmunka értelemszerűen csak olyan munkakörök esetén jöhet szóba, amelyeknél a munka számítástechnikai eszközön (pl. laptop, tablet) végezhető és továbbítható a munkáltató felé. Tipikusan ilyen munkakör a programozó, újságíró, tanácsadó, fordító stb. 

A távmunka lehet teljes, amikor a munkavállaló minden nap otthon vagy például coworking irodában, kávézóban végzi a munkáját, de lehet részleges is, ha például heti két napot otthonról dolgozik, de a többi munkanapon bejár az irodába.

A távmunka keretében történő foglalkoztatást munkaszerződésben kell rögzíteni, tehát a felek kétoldalú megállapodása szükséges hozzá, arra a munkavállaló egyoldalúan nem utasítható.

Ha a munkáltató csak alkalmi jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthonról történő munkavégzést, az nem számít távmunkának.

Nem lesz távmunka tehát, ha a munkavállaló betegsége esetén engedélyeznek neki néhány nap home office-t, de az sem, ha a dolgozó rendszertelenül, például egyik hónapban két napot, másik hónapban egyet sem dolgozik otthonról.

Ezekben az esetekben ugyanis nem nevezhető rendszeresnek az otthonról történő munkavégzés, ezért a távmunka egyik alapvető feltétele nem valósul meg.

Az alkalmi jellegű home office-t nem szükséges munkaszerződésben sem rögzíteni, a munkáltató egyoldalú utasításban vagy egy belső szabályzatban is rendelkezhet úgy, hogy biztosítja munkavállalóinak ezt a lehetőséget, amellyel aztán vagy élnek a dolgozók, vagy nem.

A távmunkára vonatkozó speciális rendelkezések

Távmunka esetén, ha a felek eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló munkarendje kötetlen, azaz a munkaidőt a munkavállaló osztja be. Ilyen esetben is elő lehet írni azt, hogy bizonyos időpontokban kötelezően rendelkezésre kell állnia a munkavállalónak (pl. meetingek ideje alatt).

A felek persze megállapodhatnak abban is, hogy a munkaidőt a munkáltató osztja be és a munkavállalónak ugyanúgy reggel 8-tól fél 5-ig tart a munkaideje, mint az irodában dolgozó kollégáinak. 

A távmunka speciális jellegéből adódóan a munkáltatónak többlettájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló irányába.

A munkáltató az általános tájékoztatási kötelezettségén túl arról is köteles például tájékoztatni a munkavállalót, hogy mik a munkáltató általi ellenőrzés és a számítástechnikai eszközhasználat korlátozásának szabályai.

A törvény rögzíti, hogy a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít, tehát nem érheti hátrány a munkavállalót azért, mert nem a munkáltató irodájában dolgozik, az információáramlást biztosítani kell ilyen esetben is.

A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy a munkavállaló az iroda területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

A távmunkavégzés jellegéből adódóan a munkáltató utasítási joga korlátozottabb, főszabály szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a dolgozó által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

Miért jó otthonról dolgozni?

Felmérések szerint az otthoni munka hatékonyabb tud lenni, mert kevesebb a zavaró tényező, mintha irodában dolgozna az ember: nem jön lépten-nyomon egy telefon vagy egy kolléga, aki megakaszt a munkában.

Mivel ritkábban kell megszakítani a munkafolyamatokat, így az otthoni munkavégzés kevesebb stresszel is jár.

Az otthoni munka ezen felül költséghatékonyabb, például nem kell a munkába való bejárásra pénzt költenünk.

Természetesen nem csak előnyei vannak a home office-nak, egyik legnagyobb hátránya, hogy a munkavállaló elszigetelődhet, mivel nehezebb a kollégákkal való kapcsolattartás.

Munkahelyi balesetnek számít-e az otthon történt baleset?

Otthoni munkavégzés esetén ugyanúgy be kell tartani a munkavédelmi szabályokat, mintha az irodában dolgoznánk. Amennyiben a munkavállalót otthonában a munkaviszonnyal összefüggésben baleset éri, úgy az munkahelyi balesetnek minősül.

Fontos, hogy távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható.

Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló a számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. Tehát nem az egész lakás minősül ilyenkor munkahelynek, hanem az a helyiség, ahol a munkavállaló dolgozik.

Ha például a munkaszerződésben rögzített, otthoni irodahelyiségben esik rá az irattartó polc a munkavállalóra, az munkahelyi balesetnek minősülhet, de semmiképp sem lesz munkahelyi baleset, ha a fürdőszobában elcsúszik és így eltöri a lábát. Ebben az esetben ugyanis a baleset a munkáltató által jóváhagyott helyiségtől eltérő helyen következett be.

A munka megkezdése előtt a munkáltatónak kockázatértékelést kell végeznie azzal kapcsolatban, hogy az otthoni munkahely munkavédelmi szempontból megfelelő-e. Az értékelés történhet személyesen, fényképek alapján vagy akár egy ellenőrző lista alapján is, amit a dolgozó tölt ki.

A munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében kötelessége rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek és a munkavállalók ismerik, illetve betartják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

A munkáltató ellenőrzési jogkörével élve - előzetes bejelentést követően - beléphet a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére és ott ellenőrizheti a munkakörülményeket, kockázatértékelést végezhet és balesetvizsgálatot folytathat le.

Fontos, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet, így tilos az előzetes bejelentés nélküli, vagy a munkaidőn kívül tartott ellenőrzés.

A munkahelyi balesetekkel kapcsolatban bővebben olvashat a következő linkre kattintva: Munkahelyi baleset: kártérítés és baleseti ellátások

Céges laptop vagy saját gép? Nem mindegy!

A munkavédelmi szabályok a munkavállaló munkaeszközére is vonatkoznak.

Ha a munkaeszközt a munkáltató biztosítja (céges laptop), akkor a munkáltató felelőssége, hogy a munkaeszköz az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzési feltételeknek megfeleljen. Ez esetben a céges laptop meghibásodása okozta sérülés munkahelyi balesetként értékelhető.

A távmunkavégzés a munkavállaló saját laptopjával is történhet. Ilyen esetben a munkáltató kockázatértékelést végez azzal kapcsolatban, hogy a munkaeszköz biztonságos-e, a biztonságos állapot fenntartása viszont ebben az esetben a munkavállaló kötelessége.

Távmunkavégzés esetén is igaz az, hogy a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, de nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba (magánlevelezés, családi fotók stb.).

Azt azonban előírhatja a munkáltató, hogy az általa biztosított eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja, így ellenőrizheti például, hogy a munkavállaló használt-e filmek letöltésére a laptopot.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!