drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Hogyan zajlik egy bírósági tárgyalás?

A legtöbb ember előbb-utóbb megfordul a bíróságon: pert indít vagy őt perlik be, esetleg tanúként hallgatják meg egy ügyben, ezért jó tisztában lenni azzal, miképp zajlik egy tárgyalás vagy tanúmeghallgatás és hogyan illik viselkedni a bíróságon.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 05. 12.

Belépés a bíróság épületébe

A bíróság épületébe történő beléptetés biztonsági átvilágítással, csomagátvizsgálással, illetve fémdetektoros vizsgálattal jár. Biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, igazolványuk felmutatása után léphetnek be az épületbe többek között a bírák, ügyészek, ügyvédek.

Főszabály szerint a bírósági épületekbe 14 éven aluli gyermek nem léphet be és ott nem tartózkodhat, kivéve, ha például meghallgatása szükséges a tárgyaláson.

A tárgyalások nyilvánossága

Általában a bírósági tárgyalások nyilvánosak, tehát hallgatóságként bárki részt vehet rajtuk.

A közérdeklődésre számot tartó ügyekről jegyzéket is vezetnek (tárgyalási jegyzék), ami a következő linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/targyalasi-jegyzekek A tárgyalási jegyzék alapján megtudhatjuk, hogy mikor és hol vannak a legizgalmasabb tárgyalások és ha érdekel minket az ügy, akkor be is ülhetünk a tárgyalásra.

A bíróság bizonyos esetekben (pl. üzleti titok megőrzése érdekében, kiskorú védelmében stb.) azonban jogosult a nyilvánosság kizárásáról dönteni és zárt tárgyalást tartani.

Felvételkészítés a tárgyaláson

Kép- és hangfelvételt kizárólag a média munkatársai jogosultak készíteni a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.

A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel, azonban a felekről, tanúról, szakértőről és más perbeli személyekről csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető felvétel és a természetes személy fél teljes neve is csak hozzájárulással tüntethető fel a sajtóban.

Tárgyalótermi szabályok

A tárgyalóteremben minden jelenlévőnek meghatározott helye van.  Polgári peres ügyben, ha szemben állunk a bírói pulpitussal, akkor bal kéz felől a felperes, jobb kéz felől az alperes foglal helyet, míg büntetőügyben bal oldalt az ügyész ül, jobb oldalt pedig az ügyvéd. Mindenki más (vádlott, hallgatóság stb.) a bírói asztallal szemben foglal helyet.

A per résztvevői a nyilatkozatokat állva teszik meg és az ítélethirdetést is állva kell meghallgatni.

A tárgyalásnak meghatározott rendje van, amely megszabja, hogy ki mikor szólalhat fel. Közbeszólni, engedély nélkül felszólalni nem lehet. A hallgatóság tagjai semmilyen körülmények között nem szólalhatnak fel. A hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják, a bíró rendreutasítja vagy a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti. Ha a rendzavarást a felek vagy a tanú követte el, pénzbírság kiszabásának is helye van.

A tárgyalás rendje

A tárgyalásra a bíró szólítja be a résztvevőket. A tárgyalás kezdetén a bíró számba veszi a megjelenteket, majd a tanúkat kiküldi. A tanúknak ezután a folyosón kell várakozni addig, amíg nem szólítják őket.

A bíró az első tárgyaláson ismerteti, hogy milyen ügyről van szó, büntetőügy esetén pedig az ügyész felolvassa a vádiratot.

A bíró meghatározott sorrend szerint meghallgatja a feleket és értékeli a bizonyítékokat.

Tanúmeghallgatás

A bíróság a tanú személyes adatait rögzíti, majd tájékoztatja a tanút a tanúvallomás megtagadásának lehetőségéről, illetőleg a törvényben előírt figyelmeztetéseket is ismerteti, azaz, hogy a hamis tanúzást, illetőleg a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény bünteti.

A tanúvallomás a következő esetekben tagadható meg:

  • ha a tanú a felek valamelyikének hozzátartozója,
  • aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
  • aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles (pl. ügyvéd, pap),
  • az üzleti titok megtartására köteles személy,
  • az ügyben korábban lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,
  • a médiában dolgozó olyan személy, aki a tanúvallomással felfedné a forrását.

A bíró részletesen meghallgatja a tanút mindarról, amiről az üggyel kapcsolatban tudomása lehet. A tanúnak a bíró és az eljárás többi résztvevője kérdéseket tehet fel.

A tanúként történő meghallgatás idejére a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ha pedig költsége merült fel a bíróságon történő megjelenéssel kapcsolatban (pl. útiköltség), akkor kérheti költségeinek megtérítését is.

Amennyiben a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson, úgy a bíróság pénzbírságot szabhat ki és elrendelheti a rendőrség által történő elővezetését is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.