Belépés a bíróság épületébe
A bíróság épületébe történő beléptetés biztonsági átvilágítással, csomagátvizsgálással, illetve fémdetektoros vizsgálattal jár. Biztonságtechnikai ellenőrzés mellőzésével, igazolványuk felmutatása után léphetnek be az épületbe többek között a bírák, ügyészek, ügyvédek.
Főszabály szerint a bírósági épületekbe 14 éven aluli gyermek nem léphet be és ott nem tartózkodhat, kivéve, ha például meghallgatása szükséges a tárgyaláson.
A tárgyalások nyilvánossága
Általában a bírósági tárgyalások nyilvánosak, tehát hallgatóságként bárki részt vehet rajtuk.
A közérdeklődésre számot tartó ügyekről jegyzéket is vezetnek (tárgyalási jegyzék), ami a következő linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/targyalasi-jegyzekek A tárgyalási jegyzék alapján megtudhatjuk, hogy mikor és hol vannak a legizgalmasabb tárgyalások és ha érdekel minket az ügy, akkor be is ülhetünk a tárgyalásra.
A bíróság bizonyos esetekben (pl. üzleti titok megőrzése érdekében, kiskorú védelmében stb.) azonban jogosult a nyilvánosság kizárásáról dönteni és zárt tárgyalást tartani.
Felvételkészítés a tárgyaláson
Kép- és hangfelvételt kizárólag a média munkatársai jogosultak készíteni a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.
A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel, azonban a felekről, tanúról, szakértőről és más perbeli személyekről csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető felvétel és a természetes személy fél teljes neve is csak hozzájárulással tüntethető fel a sajtóban.
Tárgyalótermi szabályok
A tárgyalóteremben minden jelenlévőnek meghatározott helye van. Polgári peres ügyben, ha szemben állunk a bírói pulpitussal, akkor bal kéz felől a felperes, jobb kéz felől az alperes foglal helyet, míg büntetőügyben bal oldalt az ügyész ül, jobb oldalt pedig az ügyvéd. Mindenki más (vádlott, hallgatóság stb.) a bírói asztallal szemben foglal helyet.
A per résztvevői a nyilatkozatokat állva teszik meg és az ítélethirdetést is állva kell meghallgatni.
A tárgyalásnak meghatározott rendje van, amely megszabja, hogy ki mikor szólalhat fel. Közbeszólni, engedély nélkül felszólalni nem lehet. A hallgatóság tagjai semmilyen körülmények között nem szólalhatnak fel. A hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják, a bíró rendreutasítja vagy a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti. Ha a rendzavarást a felek vagy a tanú követte el, pénzbírság kiszabásának is helye van.
A tárgyalás rendje
A tárgyalásra a bíró szólítja be a résztvevőket. A tárgyalás kezdetén a bíró számba veszi a megjelenteket, majd a tanúkat kiküldi. A tanúknak ezután a folyosón kell várakozni addig, amíg nem szólítják őket.
A bíró az első tárgyaláson ismerteti, hogy milyen ügyről van szó, büntetőügy esetén pedig az ügyész felolvassa a vádiratot.
A bíró meghatározott sorrend szerint meghallgatja a feleket és értékeli a bizonyítékokat.
Tanúmeghallgatás
A bíróság a tanú személyes adatait rögzíti, majd tájékoztatja a tanút a tanúvallomás megtagadásának lehetőségéről, illetőleg a törvényben előírt figyelmeztetéseket is ismerteti, azaz, hogy a hamis tanúzást, illetőleg a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény bünteti.
A tanúvallomás a következő esetekben tagadható meg:
- ha a tanú a felek valamelyikének hozzátartozója,
- aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
- aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles (pl. ügyvéd, pap),
- az üzleti titok megtartására köteles személy,
- az ügyben korábban lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,
- a médiában dolgozó olyan személy, aki a tanúvallomással felfedné a forrását.
A bíró részletesen meghallgatja a tanút mindarról, amiről az üggyel kapcsolatban tudomása lehet. A tanúnak a bíró és az eljárás többi résztvevője kérdéseket tehet fel.
A tanúként történő meghallgatás idejére a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ha pedig költsége merült fel a bíróságon történő megjelenéssel kapcsolatban (pl. útiköltség), akkor kérheti költségeinek megtérítését is.
Amennyiben a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson, úgy a bíróság pénzbírságot szabhat ki és elrendelheti a rendőrség által történő elővezetését is.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.