Alapító okirat és SZMSZ
Társasházi lakás vásárlása esetén nem elég a kiszemelt lakás tulajdoni lapját megnézni, fontos ismerni a társasház működését is. Az adásvételi szerződés megkötése előtt ezért szerezzük be az eladótól a társasházi alapító okiratot, illetve a szervezeti-működési szabályzatot (SZMSZ).
Az SZMSZ hasznos információkat nyújt a közös költség viselésével, a külön tulajdon használatával és hasznosításával, valamint a társasházi közgyűlés működésével kapcsolatban. A házirendből megtudhatjuk például a társasház állattartásra vagy társas összejövetelekre vonatkozó szabályait is.
A társasházi alapító okirat tartalmazza a külön tulajdonban lévő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. üzlethelyiség), valamint a közös tulajdonban maradó épületrészek felsorolását és azt is, hogy a közös tulajdonban álló épületrészekből az egyes tulajdonostársakat mekkora tulajdoni hányad illeti meg. Az alapító okiratban emellett a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
Elővásárlási jog
Társasházi lakás vásárlása esetén az eljáró ügyvédnek mindig meg kell győződnie arról, hogy nem áll-e fenn a tulajdonostársaknak elővásárlási joga. Az elővásárlási jog alapulhat a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein (pl. közös tulajdonban lévő teremgarázs beállóhely), az alapító okirat előírásain, de műemléki védelem alatt álló épületekben található lakás vásárlása esetén elővásárlási joga van az önkormányzatnak és a Magyar Államnak is.
Az elővásárlásra jogosulttal az eladónak teljes terjedelemben közölnie kell a vevőtől kapott vételi ajánlatot az ajánlat elfogadása előtt. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja, a szerződés az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre.
A közös tulajdonról és az elővásárlási jogról bővebben olvashat korábbi cikkemben: Az osztatlan közös tulajdon
Kizárólagos használati jog
Társasházaknál gyakran előfordul, hogy gépkocsi beállóhelyre, tárolóra, kertrésze a tulajdonosnak kizárólagos használati joga van. Kizárólagos használatról osztatlan közös tulajdon esetén beszélhetünk, amikor a tulajdonostársak az alapító okiratban, SZMSZ-ben vagy külön okiratban megállapodnak egymással, hogy az egyes tulajdonosok a közös tulajdon mely részét jogosultak kizárólagosan használni. Ez azt jelenti, hogy a használt területrész továbbra is közös tulajdonban marad, azonban például a lakáshoz tartozó kertrészt csak a lakás tulajdonosa jogosult használni.
Közös költség tartozás
Lakásvásárlás esetén minden esetben kérni kell az eladótól igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs közös költség tartozása. A közös képviselő az eladó kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról. Ha a lakás megvásárlása után derül ki, hogy az előző tulaj közös költség tartozást hagyott hátra, akkor hosszú és bizonytalan kimenetelű pereskedés elé nézhetünk, mivel a bírósági gyakorlat nem egyértelmű a tekintetben, hogy a régi vagy az új tulaj köteles rendezni a közös költség hátralékot.
Amennyiben ingatlan adásvételi szerződést szeretne kötni, keressen bizalommal!
