drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Házassági szerződés: nemcsak válásnál jöhet jól

Habár egyre többen kötnek házassági szerződést, sok párnál továbbra is tabu témának számít a szerződéskötés. A legtöbben ugyanis a bizonytalanság jeleként értékelik, ha párjuk előhozakodik az ötlettel, feltételezve, hogy ő már a házasság megkötésekor a válással kalkulál. A közhiedelemmel ellentétben azonban a házassági szerződés nemcsak arra jó, hogy váláskor a tehetősebb fél érdekét szolgálja, a szerződéssel kizárható a házastárs felelőssége, ha a másik fél hitelt vesz fel vagy vállalkozói tevékenységet folytat, így meg lehet óvni a vagyon egy részét egy esetleges adósság terhétől.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2019. 12. 03.

Mi is az a házassági szerződés?

A köznyelvben házassági szerződésként ismert megállapodás „hivatalos” neve a polgári jogban házassági vagyonjogi szerződés.

A házassági vagyonjogi szerződést már a házasságkötés előtt meg lehet kötni, de a házasság fennállása során, a jövőre nézve is köthető megállapodás a vagyoni viszonyok rendezése céljából.

A házasulók és házastársak maguk határozhatják meg azt az időpontot, amelytől kezdődően létre kívánják hozni a szerződést és szabadon dönthetnek a szerződés tartalmáról is.

A hollywoodi sztárok világából ismert házassági szerződések - amelyek például a feleség részére anyagi juttatást biztosítanak, ha a házasság alatt nem hízik el vagy esetleg a férj félrelépése esetén a feleségnek járó nagy összegű fájdalomdíjat írnak elő - hazánkban nem jellemzőek. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe.

A házassági szerződést a házasság fennállása alatt a házastársak módosíthatják és meg is szüntethetik. A szerződés megszűnik akkor is, ha azt bíróság megszünteti vagy megszűnik a házassági életközösség (pl. a felek elhidegülnek egymástól és külön költöznek).

Mire kell figyelni a házassági szerződés megkötésekor?

A házassági szerződés kizárólag akkor lesz érvényes, ha azt közjegyzői okiratba foglalták vagy az iratot ügyvéd ellenjegyezte.

A szerződő felek és két tanú aláírásával ellátott dokumentum házassági szerződésként érvénytelen!

Harmadik személlyel (pl. hitelező bankkal) szemben akkor hatályos a házassági szerződés, azaz akkor lehet eredményesen hivatkozni a szerződésben foglaltakra, ha azt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról.

Kinek érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötnie?

A statisztikák szerint a házasságok több mint fele válással végződik. Ha a felek nem kötnek házassági szerződést, akkor a bíróság a törvényes vagyonjogi rendszer alapján dönt a vagyon megosztásáról.

Akik szeretnék elkerülni a hosszas és költséges bírósági procedúrát, illetve a család belső ügyeit nem kívánják kiteregetni, jobban teszik, ha ügyvéd segítségével házassági szerződést kötnek.

Azért is szerencsés szerződést kötni még a házasságkötést megelőzően vagy a házasság ideje alatt, mert akkor még a felek hideg fejjel, korrekt módon tudják rendezni a vagyoni viszonyaikat és nem a bíróságon mennek ölre az étkészletért.

Sokan kifejezetten azzal a céllal kötnek házassági szerződést, hogy az egyik fél kizárja a másik házastárs felelősségét az általa felvett hitel vagy vállalkozói tevékenység kockázatai alól, mivel így megóvható a vagyon egy része egy esetleges végrehajtási eljárás során. Házassági szerződés híján ugyanis nemcsak a bevételek, hanem a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.

Házassági vagyonjogi szerződés megkötése tehát mindenkinek ajánlott. Feltétlenül érdemes szerződést kötnie azonban azoknak a pároknak, akiknél lényeges vagyoni különbség van a felek között vagy előző kapcsolatból származó gyermekeik vannak, esetleg jelentős társasági részesedéssel rendelkeznek.

Milyen vagyonmegosztási módok közül lehet választani a házassági szerződésben?

A felek minden esetben saját maguk határozhatják meg, hogy milyen rendelkezések kerüljenek a házassági szerződésbe, azaz hogyan kívánnak a vagyonon osztozkodni.

A Polgári Törvénykönyv segítségképpen kétféle modellt is kínál a házasulók vagy házastársak részére: az úgynevezett vagyonelkülönítési rendszert és a közszerzeményi rendszert.

A feleknek nem kötelező azonban ezek közül választania, hanem szabadon alakíthatják ki a házassági szerződés tartalmát, a kétféle modellt akár vegyesen is alkalmazhatják.

Vagyonelkülönítési rendszer

A vagyonelkülönítési rendszer főként a rutinos házasulók körében népszerű.

A rendszer lényege: minden vagyontárgy azé, aki megszerezte, a házasfelek vagyonukat önállóan használják, azzal önállóan rendelkeznek és a tartozásokért is önállóan felelnek (pl. lakáshitel esetén nem lesz adóstárs a házastárs).

A házasság megszűnése esetén nincs osztozkodás, mindenki azt viszi, amit a házasságba hozott vagy amit a házasság fennállása alatt szerzett.

A házastársak a házassági szerződésben a közösködést kizárhatják csak bizonyos vagyontárgyak vonatkozásában (például a lakás külön vagyon, a nyaraló pedig közös), de a kizárás a teljes vagyonra is vonatkozhat.

A törvény előírja azonban, hogy vagyonelkülönítési rendszer esetében is a házastársak közösen kötelesek viselni a közös háztartás és a gyermeknevelés költségeit. A költségviselés történhet pénzben és természetben is. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.

Közszerzeményi rendszer

A közszerzeményi rendszer bonyolultabb a vagyonelkülönítésnél, ezért hazánkban nem örvend nagy népszerűségnek. Németországban viszont már évtizedek óta ez a törvényes vagyonjogi rendszer.

Közszerzeményi rendszer kikötése esetén a házastársak a házasság fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, a házasság megszűnésekor viszont - ha a házassági szerződésben eltérően nem állapodnak meg – fele-fele arányban részesednek a házasság alatt termelődött vagyonból, az adósságok és a különvagyon levonása után.

A közszerzeményi rendszer tehát ötvözi a törvényes vagyonjogi rendszer és a vagyonelkülönítés elemeit, mert egyrészt a felek viszonyában a fele-fele a házasság végén érvényesülni fog, addig viszont nincs kockázat, például a feleségnek nem kell attól félnie, hogy a férj hitelezői elviszik az ő dolgait és fordítva.

Tipikusan vállalkozási tevékenységet végző házastárs esetén lehet érdemes a házassági szerződésben közszerzeményi rendszert kikötni, mivel így a vállalkozás esetleges csődje esetén a hitelező nem tudja a másik fél vagyonát végrehajtás alá vonni.

Mi történik, ha nem kötünk házassági vagyonjogi szerződést?

Ha a házastársak nem kötnek házassági szerződést, akkor a törvény szerinti vagyonjogi rendszer jön létre, azaz a házasság fennállása alatt szerzett vagyon - bizonyos kivételekkel - közös vagyonnak számít.

Mi lesz közös vagyon?

Közös vagyon mindkét házastárs keresete, a közös vagyonból vásárolt lakás (még akkor is, ha csak az egyik házastárs kerül tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban), de például a feleség tulajdonában álló, bérbe adott lakás után befolyt bérleti díj is közös vagyonnak számít.

A házastársi közös vagyon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg.

Mi lesz külön vagyon?

A házastárs külön vagyonába tartozik a házasság létrejöttekor már meglévő vagyontárgy (pl. a házasságkötés előtt vásárolt ingatlan) és a házasság fennállása alatt örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy is.

Külön vagyon a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatú vagyontárgy, illetve minden, amit a házastárs a különvagyona értékén szerzett, vagy ami a különvagyona helyébe lépett (például, ha a férjnek a házasságkötés előtt már volt egy vitorlása és a házasság fennállása alatt ennek eladása után egy másikat vásárolt, az továbbra is a külön tulajdona marad).

Ha a házastárs szellemi tulajdont hoz létre, úgy a mű vagyoni jogai őt illetik (például, ha ír egy színdarabot, annak előadása csak az ő engedélyével történhet), de a házasság fennállása alatt ebből befolyó díj már közös lesz.

Az adósságok is közösek?

A vagyonközösség nem csak a bevételekre, hanem a tartozásokra is kiterjed. Így például közös lesz a házastárs által vállalt személyi kölcsön, kivéve, ha azt a házasságkötés előtt vette fel, mert ez esetben különvagyonnak számít.

A házasság fennállása alatt a házastársak vagyontárgyairól (pl. ingatlan, gépjármű stb.) azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a külön vagyonba tartozást a házastársnak kell bizonyítania, ha arra például egy hitelező igényt tartana.

A házastársak a közös vagyonnal együttesen vagy a másik fél hozzájárulásával rendelkezhetnek. A hozzájárulást vélelmezni kell a házasság fennállása alatt, ha a házastárs a közös vagyon terhére visszterhes (azaz nem ingyenes) szerződést köt.

Ha például a férj úgy dönt, hogy vesz egy sportautót, úgy kell tekinteni, hogy az autó megvásárlásához a feleség a hozzájárulását adta. Ezért, ha a férj a vételárat nem fizeti meg teljes egészében, a közös vagyon rá eső részével a feleség is felel a tartozásért.

Ha a feleség nem adta hozzájárulását a vásárláshoz, neki kell tudnia bizonyítani, hogy az eladó tudott vagy tudnia kellett arról, hogy ő nem járult hozzá az autó megvételéhez. Ez esetben a feleség mentesülhet a felelősségvállalás alól és a tartozást csak a közös vagyon férjre eső részéből lehet behajtani.

Élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést?

Igen, az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házastársakhoz hasonlóan szerződéssel rendezhetik az együttélés idejére, amit ugyanúgy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba szükséges foglalni és nyilvántartásba kell vetetni, hogy harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen.

Élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak önálló vagyonszerzők, tehát nem alakul ki közös vagyon.

Egy esetleges szakítás esetén viszont bármelyik fél követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyoni többlet megosztását. A törvényi szabályozás emlékeztet a közszerzeményi rendszerre, azonban az élettársaknál főszabály szerint nem fele-fele arányú részesedés követelhető, hanem csak a közreműködés arányában, elsősorban természetben illeti meg a felet a vagyoni részesedés.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, akkor azt egyenlőnek kell tekinteni. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is közreműködésnek minősül.

Az élettársi kapcsolatról bővebben olvashat következő cikkemben: https://drmarkolevai.hu/az-elettarsi-kapcsolat-jogi-szabalyozasa

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!