drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

GDPR - Kamera működtetése társasházban

Cikkemben összegyűjtöttem a kamerás megfigyeléshez kapcsolódó legfontosabb tudnivalók: mit kell tartalmaznia az adatkezelési tájékoztatónak, mi az az érdekmérlegelési teszt, meddig lehet a felvételeket megőrizni stb.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2021. 07. 06.

A társasház, mint adatkezelő

A GDPR alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése pedig adatkezelésnek minősül. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontja szerint adatvédelmi szempontból a társasház, mint önálló jogalany adatkezelőnek minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként).

Társasház esetében adatfeldolgozónak tekinthető például a közgyűlési meghívók nyomtatását, vagy azok tulajdonosok részére történő kézbesítését végző vállalkozás.

A Társasházi törvény rögzíti, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a társasházi kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A kamerás megfigyelés általános szabályairól korábbi cikkemben olvashat: A kamerás megfigyelés szabályai

Társasházi adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

A Társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és működtetéséről a közgyűlés dönt az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával. Ebben az esetben az SZMSZ-nek tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat.

Az adatvédelmi szabályzat a szervezet belső működését, a társasház egyes személyes adatkezeléseinek főbb jellemzőit szabályozhatja, eljárásrendet, követendő alapelveket határozhat meg az adatkezelési műveletekben résztvevők számára, így például az alábbiak vonatkozásában:

  • a kamerák üzemeltetésének rendje, a felvételek megőrzési ideje, a figyelmeztető jelzések kihelyezése;
  • a kamera felvételeinek érintettek általi kikéréséhez (másolat kiadásához fűződő jog) kötődő maszkolási és informatikai feladatok és felelősségek;
  • a tulajdonosok, bérlők, lakók elérhetőségi adatai, közös költség és felújítási alap befizetései és tartozásai kapcsán kezelt adatok;
  • követeléskezeléshez, kintlévőségek behajtásához kötődő ügyek kapcsán (végrehajtó, ügyvédi iroda számára az adatok átadásának módja, a kapcsolódó tájékoztatási feladatok);
  • a közgyűlési jegyzőkönyvek és jelenléti ívek megőrzése;
  • a társasház GDPR 30. cikke alapján készített, az egyes adatkezelési célokhoz kapcsolódó főbb jellemzőket tartalmazó adatvédelmi nyilvántartás naprakészen tartásának rendje;
  • az adatkezelési tájékoztatók frissítésének, közzétételének rendje.

Adatkezelési tájékoztató

Az adatvédelmi szabályzattól fontos megkülönböztetni az érintettek (tulajdonosok, lakók, az ingatlan használói, a közös képviselő, vagy más személyek, akár az ingatlanba belépő postás, ételfutár) számára kötelezően összeállítandó és az egyes adatkezelések megkezdése előtt rendelkezésre bocsátandó, a velük kapcsolatos adatkezelések átláthatóságát biztosító adatkezelési tájékoztatókat. Ez utóbbi ugyanis minden adatkezelés kapcsán a társasházra vonatkozó kötelezettség.

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről. Az adatkezelőnek (a társasháznak) az érintett részére részletes tájékoztatást kell adnia, amelynek része többek között az adatkezelő megnevezése, a személyes adatok tervezett kezelésének a célja, az adatkezelés jogalapja stb.

A megfelelő tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy az adatkezelő köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.

Mit nem lehet megfigyelni?

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakáscéljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

Kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés a helyiség rendeltetéséből fakadóan az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

A NAIH azt is hangsúlyozza, hogy közterület megfigyelésére főszabály szerint magánszemély, illetve társasház nem jogosult.

Jogos érdek jogalap: érdekmérlegelési teszt

A kamerás megfigyelésre alkalmazandó jogalap jellemzően a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont szerint az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke. Mivel nem tud minden, a kamerarendszer adatkezelése által potenciálisan érintett személy szabad, konkrét, tájékozott és egyértelmű hozzájárulást adni adatai kezeléséhez, így egy társasházban felszerelt kamera esetében nem lehetséges a felvételek készítéséhez kapcsolódó adatkezelést az érintett hozzájárulására alapozni.

Lényeges, hogy amennyiben a társasház jogos érdeke képezi az adatkezelés jogalapját, akkor az e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést kell végeznie. Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, vagyis a társasház jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező harmadik személyek érdekeit, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e személyes adat. Amennyiben az érdekmérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelő jogszerű érdeke megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy üzemeltethető kamerarendszer.

Kamerás felvételek megőrzési ideje

A kamerafelvételek megőrzési ideje kapcsán elmondható, hogy az adatkezelőnek magának kell meghatároznia az adatkezelési cél eléréséhez szükséges adatkezelési időt.

Az érdekmérlegelés elvégzése a megfelelő jogalap meglétén túl a célhoz kötöttség és az adattakarékosság alapelveinek érvényesítését és megtartásának igazolását is elősegíti, ugyanis az érdekmérlegelésben szükségszerű konkrétan meghatározni a kamerázás célját, továbbá azt, hogy e cél megvalósítása érdekében mennyi ideig szükséges tárolni a felvételeket.

Az adatkezelő feladata, hogy meghatározza, milyen célból működteti a kamerát és eldöntse, hogy e célból mennyi ideig szükséges tárolni a rögzített felvételeket.

A legtöbb kamerás megfigyelés vagyon- és/vagy tulajdonvédelmi célból és bizonyíték szolgáltatása céljából történik. Általában az okozott károk rövid idő alatt felfedezhetők, ezért a legtöbb esetben a felvételek néhány napon belüli automatikus törlése megfelelőnek tekinthető. Minél hosszabb megőrzési időtartamot határoz meg az adatkezelő (így különösen, ha a megőrzési idő meghaladja a 72 órát), annál több érvet kell felhozni a cél törvényességének és a tárolás szükségességének az alátámasztására.

Forrás: NAIH

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.