A kivitelezési szerződés fogalma
Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő (építtető) annak átvételére és díj fizetésére köteles. A kivitelezési szerződést írásba kell foglalni.
A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.
A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.
A Kivitelezési kódex alapján a kivitelezési szerződés tartalmazza:
- az építtető nevét, címét, elérhetőségét, adószámát, számlaszámát, valamint elektronikus építési napló vezetés esetén a naplóügyfél-jelét (NÜJ),
- a kivitelező nevét, címét/székhelyét, elérhetőségét, adószámát, nyilvántartási számát, számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét, címét és elérhetőségét,
- a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
- a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket,
- a vállalkozói díj összegét, az elszámolás formáját és módját, a fizetés módját, határidejét és szakaszait,
- annak rögzítését, ha az építtető alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá,
- a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést,
- az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására kötelezett megnevezését,
- a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését jogszabály előírja,
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka elszámolható ellenértékének elszámolási módját,
- a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr megnevezését,
- a szerződő felek erre irányuló megállapodása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e,
- az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,
- előleg esetén a felhasználásának meghatározását és az elszámolásának módját,
- a kivitelező által a szavatossági, jótállási, valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét,
- a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.
Ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek kizárólagos tulajdonosa, a kivitelezési szerződés mellékletét képezi az a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, amelyben a telek tulajdonosa, társtulajdonosa az építési munkaterület átadás-átvételét tudomásul veszi.
A Kivitelezési kódexben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Az írásbeli kivitelezési szerződés hiánya miatt az építésfelügyeleti hatóság 100 ezer forint összegű bírsággal sújthatja az építtetőt és a fővállalkozót egyaránt.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.
