drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Építkezés 2021 - Kivitelezési szerződés

Egy építkezés során a vállalkozó és az építtető jogait és kötelezettségeit elsősorban a kivitelezési szerződés rögzíti. Az építőipari kivitelezési tevékenységre minden esetben írásbeli szerződést kell kötni. Cikkemben összegyűjtöttem az Építési kódex alapján a kivitelezési szerződésre kötelezően előírt minimális tartalmi követelményeket.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2021. 02. 02.

A kivitelezési szerződés fogalma

Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő (építtető) annak átvételére és díj fizetésére köteles. A kivitelezési szerződést írásba kell foglalni.

A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.

A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

A Kivitelezési kódex alapján a kivitelezési szerződés tartalmazza:

  • az építtető nevét, címét, elérhetőségét, adószámát, számlaszámát, valamint elektronikus építési napló vezetés esetén a naplóügyfél-jelét (NÜJ),
  • a kivitelező nevét, címét/székhelyét, elérhetőségét, adószámát, nyilvántartási számát, számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét, címét és elérhetőségét,
  • a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
  • a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket,
  • a vállalkozói díj összegét, az elszámolás formáját és módját, a fizetés módját, határidejét és szakaszait,
  • annak rögzítését, ha az építtető alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá,
  • a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést,
  • az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására kötelezett megnevezését,
  • a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését jogszabály előírja,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő többletmunka, pótmunka elszámolható ellenértékének elszámolási módját,
  • a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr megnevezését,
  • a szerződő felek erre irányuló megállapodása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e,
  • az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,
  • előleg esetén a felhasználásának meghatározását és az elszámolásának módját,
  • a kivitelező által a szavatossági, jótállási, valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét,
  • a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.

Ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek kizárólagos tulajdonosa, a kivitelezési szerződés mellékletét képezi az a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, amelyben a telek tulajdonosa, társtulajdonosa az építési munkaterület átadás-átvételét tudomásul veszi.

A Kivitelezési kódexben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

Az írásbeli kivitelezési szerződés hiánya miatt az építésfelügyeleti hatóság 100 ezer forint összegű bírsággal sújthatja az építtetőt és a fővállalkozót egyaránt.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!