drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Az osztatlan közös tulajdon

Lakásvásárlás esetén a vevő könnyen találkozhat olyan ingatlannal, amely osztatlan közös tulajdonban áll. Sokan nem tudják, hogy mit jelent ez, ezért cikkemben összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat a közös tulajdonnal, elővásárlási joggal és a használati megosztási megállapodással kapcsolatban.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2021. 02. 23.

Közös tulajdon ingatlanon

Osztatlan közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van. Az ingatlan birtoklására és használatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is.

Rendelkezés a közös tulajdonnal

A tulajdonostársak főszabály szerint szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz vagy az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához, az egész ingatlan megterheléséhez vagy az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja

Elővásárlási jog

A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

Ez azt jelenti, hogy, amennyiben a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.

Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.

Használati megosztási megállapodás

Mivel osztatlan közös tulajdon esetén minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult, ezért a használatot célszerű a tulajdonostársaknak írásbeli megállapodással rendezni. 

A használati megosztási megállapodásban a tulajdonostársak rögzítik, hogy az ingatlan mely részének használatára melyik tulajdonostárs jogosult. A megállapodásban meghatározhatják azokat a területeket is, amelyeket továbbra is közösen használnak (pl. gépkocsibejáró).

Jó tudni, hogy a tulajdoni hányad értékesítése esetén, ha a vevő banki hitelt vesz fel a vásárláshoz, akkor a hitelintézetek elvárják az ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási megállapodás meglétét, így célszerű azt elkészíttetni, hogy a tulajdonrész piacképes legyen.

A használati megállapodás rendezi a közös használatú területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat és a költségek viselésének módját is.

A használati megállapodásban érdemes rögzíteni azt is, hogy az egyes tulajdonostársak rendelkeznek-e önálló közüzemi mérőórákkal, ha nem, akkor pedig hogyan történik az elszámolás.

A közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon megszüntetésére alapvetően négyféle lehetőség van:

Az ingatlan természetbeni megosztása: Ha lehetőség van rá, akkor a bíróság természetben megosztja az ingatlant.

A tulajdoni hányad kivásárlása: Ha a természetbeni megosztásra nincs lehetőség, akkor az ingatlant megfelelő ellenérték fejében a bíróság valamelyik tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez főszabály szerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges.

Az ingatlan közös értékesítése: Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

Társasház alapítása: Az ingatlanon fennálló közös tulajdon az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. A társasházzal kapcsolatos szabályokról korábbi cikkemben olvashat: Társasházi kisokos

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.