drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Az élettársi kapcsolat jogi szabályozása

Sokan preferálják az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben, azonban nem mindenki van tisztában azzal, hogy élettársi kapcsolat esetén milyen jogai és kötelezettségei vannak a feleknek. Cikkemben összegyűjtöttem az élettársi jogviszonyra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 06. 23.

Élettársi kapcsolat

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (azaz életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az érzelmi közösség mérhető a harmadik személyek előtti közös megjelenésben, a kapcsolat harmadik személyek előtti felvállalásában (pl. a felek a családi eseményeken közös jelennek meg). 

Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. 

Nyilvántartott élettársi kapcsolat

A felek közjegyző előtt az élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozatot tehetnek. A felek arról nyilatkoznak, hogy meghatározott idő óta egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek.

A nyilvántartásba vétel nem feltétele az élettársi kapcsolatnak, nem keletkeztet jogviszonyt. A nyilatkozatnak a felek szétválása esetén lehet jelentősége, ugyanis sokszor problémát okoz, hogy a kapcsolat végével az egyik fél nem akarja a közös vagyont megosztani a másik féllel.

Nyilvántartás hiányában a bíróság kénytelen bizonyítási eljárást lefolytatni az élettársi kapcsolat fennállásának a bizonyítására és a közös vagyon megállapítására, a vagyon megosztására csak ezt követően kerülhet sor.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

Jó tudni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem csak bíróság bonthatja fel, hanem közjegyző is megszüntetheti a felek közös megegyezése alapján.

Élettársi vagyonjogi szerződés

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A vagyonjogi szerződéssel és a vagyonmegosztási módokkal kapcsolatban további hasznos információkat olvashat a következő linkre kattintva: https://drmarkolevai.hu/hazassagi-szerzodes-enyem-tied-mienk

Törvényes vagyonjogi rendszer

Ha a felek nem kötnek vagyonjogi szerződést, akkor a törvény szerint az együttélés alatt önálló vagyonszerzők lesznek. Az életközösség megszűnése esetén azonban bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.

Fontos, hogy, ha a felek házasságot kötnek, akkor a házastársi vagyonközösséget az életközösség kezdetétől kell számítani: a házasságkötést megelőző együttélés vagyonjogi szempontból összeolvad a házassági életközösséggel, tehát a házasság felbontásakor a vagyonmegosztásnál az életközösség kezdetét kell figyelembe venni. Így például, ha 3 évig élünk élettársi kapcsolatban, majd összeházasodunk és 5 év után elválunk, akkor 8 évig éltünk életközösségben és a közös vagyonszerzés nem a házasságkötéskor, hanem 8 évvel ezelőtt kezdődött el.

Élettársi tartás

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

Érdemtelen és nem jogosult tartásra az a volt élettárs,

  • akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez,
  • aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Öröklés az élettárs után

Házastársak esetén a törvény automatikusan biztosítja a feleknek, hogy egymás örökösei legyenek, élettársaknál azonban nem ez a helyzet. Élettárs kizárólag akkor örökölhet, ha végrendelet készült.

Fontos, hogy míg házastársak esetén, ha az egyik fél meghal, a házastárs a közös lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az élettársaknál ez nem így van, és végrendelet hiányában az élettárs más vagyonból sem részesül.

A végrendelet készítésének szabályairól bővebben olvashat a következő cikkemben: https://drmarkolevai.hu/a-vegrendelet-keszitesenek-szabalyai

Közös gyermek élettársak esetén

Míg házastársak esetén a törvény vélelmezi, hogy a gyermek apja az anya házastársa, addig élettársi kapcsolatban az anya élettársa automatikusan nem lesz a gyermek apja, csak akkor, ha ún. apai elismerő nyilatkozatot tesz anyakönyvvezető előtt. Jó tudni azt is, hogy az élettársak – ellentétben a házaspárokkal - nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!