drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

Az állattartás szabályai, az állatkínzás tilalma

Az állatvédelmi törvény bevezető részében olvasható, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása pedig minden ember erkölcsi kötelessége. Jelen cikkemben összegyűjtöttem az állattartással kapcsolatos legfontosabb jogi előírásokat, valamint az állatkínzást tiltó szabályokat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 04. 22.

Az állattartás általános szabályai

Az állatvédelmi törvény rögzíti, hogy az állatot a „jó gazda gondosságával” kell tartani. Ez általánosságban a következőket jelenti:

Az állattartó köteles

  • az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket biztosítani,
  • gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről,
  • gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról,
  • a megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét,
  • a szabadban tartott állatok számára biztosítani olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak,
  • az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani,
  • a gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben részesíteni az állatkímélő technológiákat,
  • a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről eltávolítani.

Az állattartó felelőssége

Az állat által másnak okozott kárért az állattartó felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Ez azt jelenti, hogy az állattartónak bizonyítania kell, hogy az állat gondozása, felügyelete során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható

Aki veszélyes állatot tart, az állat által okozott károkért szigorúbb felelősséggel tartozik, a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint. Így a veszélyes állatot tartó kizárólag akkor mentesülhet az állat által okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A veszélyes állatfajok tartásának szabályait külön rendelet határozza meg és a veszélyes állatfajokat a jogszabály melléklete sorolja fel.

Veszélyeztetés kutyával

Sokan nem tudják, de szabálysértést követ el az, aki a felügyelete alatt álló kutyát

  • a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
  • természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
  • szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja (kivéve a segítő kutyát),
  • vendéglátó üzlet kivételével élelmiszerárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetve beviszi (kivéve a segítő kutyát).

Az állatkínzás tilalma

Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni stb.

Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalon történő részvétel, fogadáskötés.

Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Az állatot úgy kell szállítani, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést. Az utazás ideje alatt is gondoskodni kell az állat részére ételről és ivóvízről, továbbá olyan szállítóeszközt kell használni, amely megvédi az állatot az időjárás viszontagságaitól.

Állatkínzás, mint bűncselekmény

Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy vele szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vagy gerinces állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, bűncselekményt követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

„Bárki, aki bármely élőlény életét értéktelennek tartja, azzal a veszéllyel néz szembe, hogy előbb vagy utóbb az emberi életet is értéktelennek fogja tekinteni.” /Albert Schweitzer/

Az állat életének kioltása

Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

Elfogadható oknak, körülménynek csupán néhány kivételes eset minősül a törvény szerint, ilyen például az élelmezési cél vágóállat esetében, a gyógyíthatatlan betegség vagy sérülés, kártevők irtása, tudományos kutatás, közegészségügyi veszély elhárítása stb.

Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történhet. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.