Az ajándékozás jelentése
A polgári jog szerint ajándékozás során az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott dolog (pl. ingatlan, készpénz, festmény, bútor stb.) tulajdonjogát ingyenesen, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül átruházza a megajándékozottra, aki pedig köteles az ajándékot átvenni.
A legtöbb esetben persze fel sem merül bennünk, hogy egy-egy születésnap vagy karácsony alkalmával a szeretteinknek adott ajándék átadásával tulajdonképpen egy szerződéses jogviszony jön létre, pedig ajándékozási szerződés nem csak írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással (pl. az ajándék átnyújtása és átvétele) is létrejöhet.
Jó tudni, hogy a készpénz, valamint a pénzösszeg átutalással történő, ellenszolgáltatás nélküli átruházása is ingóajándékozásnak minősül.
Írásba foglalás
Az ajándékozási szerződést ingatlan ajándékozása esetén írásba kell foglalni és ügyvédnek is ellenjegyeznie kell a szerződést, hogy a földhivatal bejegyezze a tulajdonjog változást.
A házastársaknak szintén ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalnia az ajándékozást a szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok esetén.
Szokásos mértékű ajándék
Arra nem ad választ a törvény, hogy mi minősül szokásos mértékű ajándéknak. A szokásos mérték meghatározásakor a bírói gyakorlat általában az ajándékozó és a megajándékozott vagyoni helyzetét, a társadalmi szokásokat és az alkalom jellegét veszi figyelembe. Általánosságban elmondható, hogy egy autó ajándékozása már a szokásosnál nagyobb mértékű ajándékként értelmezhető, azonban egy karácsonyi pulcsi semmiképp sem lesz az.
A szokásos mértékű ajándék meghatározásának több szempontból is jelentősége van. Egyrészt, a szokásos mértékű ajándék később nem követelhető vissza, akkor sem, ha az ajándékozó és a megajándékozott között teljesen megromlik a viszony, másrészt szokásos mértékben már a 14. életévét betöltött kiskorú is ajándékozhat.
Illetékfizetés
Azt, hogy kell-e illetéket fizetni a családon belüli ajándékozás során, a rokonság foka és az ajándék értéke határozza meg.
Az egyenesági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka), a házastársak és a testvérek is mentesülnek az ajándék utáni illetékfizetéstől, az ajándék értékétől függetlenül.
Egyéb rokonokra (nagynéni, unokaöcs stb.) és az élettársakra nem vonatkozik az illetékmentesség, ezért ha az ajándék értéke meghaladja a 150.000,-Ft-ot vagy egyébként az ajándékozásról okiratot állítottak ki, akkor a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie.
Az illeték általános mértéke az ajándék értékének 18%-a, lakás vagy termőföld ajándékozása esetén 9%. Gépjármű ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
Az ajándékozás megtagadása
Az ajándékozónak akkor van joga megtagadni az ajándékozást, ha bizonyítja, hogy az ajándékozási szerződés megkötése után a megajándékozotthoz fűződő viszonyában vagy saját körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy nem várható el tőle az ajándékozás teljesítése.
Ingatlan ajándékozásnál a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Amíg a tulajdonjog átszállása ily módon meg nem történik, addig a teljesítés megtagadására például alapot adhat az ajándékozó jövedelemvesztés vagy egészségromlás miatti élethelyzet változása, vagy a családi/baráti viszony megromlása is.
Az ajándék visszakövetelése
A törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi az ajándék visszakövetelését.
Az első ilyen esetkör, ha az ajándékozónak az ajándékozási szerződés megkötése után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van az ajándékra. Csak abban az esetben lehet visszakövetelni az ajándékot, ha az még megvan és visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha az ajándék már nincs meg, mert például a megajándékozott már eladta, akkor az ajándék helyébe lépő vételárat már nem lehet visszakövetelni.
Az ajándékozó akkor is visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követ el pl. a megajándékozott becsületsértést követ el az ajándékozó házastársának sérelmére. Ekkor nem szükséges az sem, hogy az ajándék meglegyen, követelhető az ajándék helyébe lépett érték is.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot továbbá, ha a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor pl. a szülők a friss házasoknak egy lakást ajándékoznak, azzal a feltevéssel, hogy a házasság tartós lesz és a pár ott fogja nevelni gyermekeit, viszont a házaspár már az esküvőt követő egy éven belül elválik. Ebben az esetben szintén követelhető az ajándék helyébe lépett érték is, ha az ajándék már nincs meg.
Nem lehet visszakövetelni azonban a szokásos mértékű ajándékot és nem lehet visszakövetelni az ajándékot akkor sem, ha jogsértés esetén az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
Az ajándékozás bejelentése
Az ajándékozást főszabály szerint 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz (NAV). Vannak azonban kivételek e szabály alól pl. az egyenesági rokonok, valamint a házastársak ajándékozással történő illetékmentes vagyonszerzését nem kell bejelenteni.
Ingatlan tulajdonjogának a megszerzését a földhivatalhoz szükséges bejelenteni.
Ingatlan ajándékozás kiskorú részére
Semmi akadálya annak, hogy a szülők saját pénzükből gyermekük részére ingatlant vegyenek, azaz azt neki ajándékozzák. Más a helyzet viszont akkor, ha az ingatlan nem tehermentes pl. jelzálogjoggal terhelt. Ebben az esetben főszabály szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges a kiskorú tulajdonszerzéséhez. Ha az ingatlant úgy ajándékozzák a szülők a gyermek javára, hogy ezzel egyidejűleg részükre haszonélvezeti jog kerül alapításra, akkor nem szükséges a gyámhatósági jóváhagyás.
Termőföld ajándékozás
A földforgalmi törvény rendelkezései alapján földet csak közeli hozzátartozó (házastárs, gyermek, szülő, testvér stb.), önkormányzat, egyház és az állam javára lehet ajándékozni.
Halál esetére szóló ajándékozás
Azzal a feltétellel is lehet ajándékozni, hogy a megajándékozott csak az ajándékozó halálával szerzi meg az ajándékot. Olyan ajándékozásról van szó tehát ebben az esetben, amely a benne foglalt feltétel bekövetkezte esetén (azaz, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli) végintézkedésnek is minősül és az ajándékozó egyben örökhagyó is lesz.
A halál esetére szóló ajándékozás előnye a végrendeleti juttatással szemben, hogy a megajándékozottnak nem kell osztoznia a hagyatéki terhek (például a temetés és a hagyatéki eljárás költségei, az örökhagyó tartozásai stb.) viselésében.
Az ajándékozás hatása az öröklésre
Az ajándékozásnak az öröklés szempontjából is jelentősége van. Ha az örökhagyó még életében jelentős értékű vagyontárgyat ajándékozott például egyik gyermeke javára és nincs végrendelete, akkor a törvényes öröklés során a megajándékozott gyermeknek úgynevezett osztályrabocsátási kötelezettsége van.
Ez azt jelenti, hogy az ajándék értékét hozzá kell számítani a hagyaték értékéhez és ebből kell kiszámolni az örökösökre jutó örökrészt. A megajándékozottnak a rá jutó részből le kell vonnia az ajándék értékét, és csak a fennmaradó örökrészre lesz jogosult, tehát a rá eső örökrész az ajándék értékével csökken.
Fontos, hogy osztályrabocsátási kötelezettség csak több leszármazó közös öröklése esetén áll fenn, házastársra nem vonatkozik és a szokásos mértékű ajándékot nem kell osztályra bocsátani.
Ajándékozni a hagyatéki eljárás során is lehet. Az örökös az örökségét vagy annak egy részét átruházhatja, például, ha öröklünk egy lakást, azt még a hagyatéki eljárás során a gyerekünknek ajándékozhatjuk.
Amennyiben ingatlan ajándékozási szerződést szeretne kötni, keressen bizalommal!
