drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

A válás menete

Statisztikák szerint évente közel tizenkilencezren válnak el hazánkban, így mondhatjuk, hogy naponta kb. 50 házasság bomlik fel. A válás könnyen pokollá teheti a házastársak életét, de kihatással van a családjukra, legfőképp gyermekeikre is. Igyekezzünk ezért kommunikálni és megegyezésre törekedni, így a válóper viszonylag gyorsan, békés módon lezárulhat.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 02. 25.

A válóper legfontosabb szabályai

A válópert (hivatalos nevén házassági bontópert) nem lehet elkerülni, ugyanis Magyarországon bíróság általi felbontással szűnik meg hivatalosan a házasság, még akkor is, ha közös megegyezés van a felek között.

A válóper megindításához keresetlevelet kell beadni. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatokat is, valamint mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermekek születési anyakönyvi kivonatai). Közös megegyezés esetén a közös megegyezésről szóló megállapodást is csatolni kell.

Fontos, hogy a válóper során a tárgyaláson személyesen is meg kell jelenni, még akkor is, ha ügyvédet fogad az ember. Ez az előírás azonban csak arra a félre vonatkozik, aki megindította az eljárást (felperes). A másik félnek, akivel szemben a per megindításra került (alperes) nincs megjelenési kötelezettsége, tehát nem kell attól félni, hogy valaki nem tud elválni azért, mert a társa nem lesz hajlandó eljönni a tárgyalásra.

Válás közös megegyezéssel

Bár nem könnyű higgadt, békés módon megegyezni a válással kapcsolatos kérdésekben, azonban a pereskedés csak így érhet rövid úton véget.

Ha a házasság felbontását mindkét házastárs közösen kéri, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor, azaz nem kell előadni azokat az okokat, amik miatt a felek elválnak, így a bíróság nem fog a család magánügyeiben áskálódni.

Megegyezéses válás esetén, ha nincs közös gyermek, akár már az első tárgyaláson kimondja a bíróság a válást. Közös gyermek esetén pedig általában a második tárgyaláson, a közös megegyezés jóváhagyásával mondják ki a házasság felbontását.

A közös megegyezés megfogalmazásában és megszerkesztésében mindenképp érdemes ügyvéd közreműködését kérni, hiszen egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések és nem marad vitás kérdés.

A feleknek a következő kérdésekben mindenképp meg kell állapodniuk:

  • A közös lakás használata: valamelyik fél kizárólagosan használhatja a lakást vagy osztott használat is megfelelő?
  • A gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása (korábban gyermekelhelyezés): közös szülői felügyeleti jog vagy nem közös? Ha nem közös, akkor kizárólag az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeletet vagy a szülők megosztják egymás között a jogokat és kötelezettségeket?
  • A gyermekekkel való kapcsolattartás: milyen gyakran, milyen módon (telefon, személyes találkozó stb.) tartható a gyermekkel a kapcsolat? Kinél lesz a gyermek a nyári szünetben, ünnepekkor stb.?
  • A gyermektartás: a különélő szülő mekkora összeggel járul hozzá a gyermek gondozásához? Havonta teljesíti a díjfizetést vagy egyösszegű juttatást (egy nagyobb pénzösszeg, ingatlan tulajdonjogának átruházása stb.) ad a gyermek részére?
  • A házastársi tartás: jogosult-e valamelyik fél tartásra, ha igen, mekkora összegben és mennyi ideig biztosítja azt a másik fél?

Ha megvan az egyezség, akkor a bírósághoz kell fordulni és a feleknek az egyezség jóváhagyását kell kérni.

A házasság felbontásához tehát a vagyon megosztásában nem kell megállapodni, ez egy külön megegyezés vagy per tárgya lehet.

Személy szerint azt javaslom, hogy a házasság felbontása történjen meg mihamarabb, a vagyonon pedig még lehet egyezkedni, vitatkozni és - ha nem születik megállapodás – pereskedni is.

Válás közös megegyezés nélkül

Ha nincs közös megegyezés, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására nincs kilátás, tehát például a felek hónapok óta külön élnek, elhidegültek egymástól és nem is áll szándékukban a kapcsolat helyreállítása.

Megegyezés nélküli válóper esetén (úgynevezett tényállásos bontás) akár évekig is elhúzódhat a jogi procedúra. A bíróság az első tárgyaláson megkísérli a felek békítését. Ha a békítés sikertelen, akkor a bíróság további tárgyalásokat tűz ki, ahol konkrétan foglalkozik a részletekkel és belemélyed a vitás kérdésekbe.  Ha van közös gyermek is, akkor még több idővel és költséggel kell számolni.

Gyermektartás

A gyermekek elhelyezése általában az egyik szülőnél történik, a másik szülő pedig gyermeke neveléséhez bizonyos pénzösszeg megfizetésével (gyermektartásdíj) járul hozzá.

Ha a felek nem állapodtak meg a tartásdíj összegében, akkor a bíróság határozza meg ezt az összeget gyermekenként.

A bíróság a következőket veszi figyelembe, a tartásdíj megállapítása során:

  • a gyermek szükségletei (megélhetés, egészségügyi ellátás, nevelés, taníttatás),
  • a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai,
  • a szülők háztartásában eltartott más gyermekek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli,
  • a gyermek saját jövedelme,
  • gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

A tartásdíj mértéke gyermekenként általában a jövedelem 15-25%-a.

Házastársi tartás

Volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ha önhibája miatt nem képes eltartani saját magát az illető, azaz, ha például munkaképes, csak lusta dolgozni, akkor nyilvánvalóan nem jár tartás.

A házastársi tartást szokás asszonytartásnak is nevezni a köznapi nyelvben, azonban jó tudni, hogy nem csak a feleség, hanem a férj is kérhet tartást volt házastársától.

Nem köteles viszont házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Ha a házasság egy évnél rövidebb ideig állt fenn és nem született közös gyermek, a volt házastársat - rászorultsága esetén - csak a házasság időtartamával egyező időre illeti meg a tartás.

Nem jogosult házastársi tartásra az, aki a tartásra érdemtelen, azaz

  • akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához (pl. túlzott alkoholfogyasztás, szerencsejáték függőség),
  • aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított (pl. anyóssal szembeni durva fellépés).

Névviselés a házasság felbontása után

A válás kimondása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt használt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, akkor ezt az anyakönyvvezetőnél jelenthetik be.

A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást (-né) tartalmazó névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

Vagyonmegosztás

Mivel sajnos hazánkban a házassági szerződéseknek még mindig nincs nagy hagyománya, így általában a felek csak váláskor szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz meghatározni, hogy ki mennyit tett a közösbe az eltelt évek során.

A törvény szerint ugyanis a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül és az a feleket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házasság alatt vásárolt ingatlan, ingóság, de még a megkeresett munkabér is közös és azon egyenlően kell megosztozni.

Vigyázzunk, ugyanis nemcsak a bevételek, hanem a tartozások, kötelezettségek is közösek. Ha például az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt vett fel, akkor a tartozás megfizetésére mindkét fél köteles.

Ha nem sikerült megegyezni, hogy kinek mennyi jut a válás után, akkor a vagyon megosztásáról a bíróság hosszas és költséges bizonyítási eljárás (számlák, szerződések, bankszámlakivonatok becsatolása, tanúk meghallgatása) után dönt.  

A helyzetet nagyban tudja egyszerűsíteni, ha a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, ami rendezi vagyoni viszonyaikat. A házassági szerződésről már írtam korábban cikket, melyet a következő linkre kattintva tud elolvasni: https://drmarkolevai.hu/hazassagi-szerzodes-enyem-tied-mienk

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!