drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

A szabadság kiadásának szabályai

Ki dönti el, hogy mikor veheti ki a szabadnapjait? Elmehet-e szabadságra próbaidő alatt? Köteles-e engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot? Az alábbi cikkben választ kaphat ezekre a kérdésekre és megtudhatja a szabadságra és annak kiadására vonatkozó főbb szabályokat, amelyekkel mindenkinek érdemes tisztában lennie.  

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 03. 18.

Hány nap szabadság jár?

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz. Pótszabadság a következők szerint jár:

  • Életkor után: Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár és így tovább. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
  • Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
  • „Apaszabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
  • Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Fontos tudni, hogy szabadság nem csak a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Ki dönti el, hogy mikor mehet szabadságra?

A legtöbb munkahelyen az a megszokott, hogy a munkavállaló jelenti be, hogy mikor szeretne szabadságra menni és a munkáltató ezt csupán jóváhagyja. Jó tudni azonban, hogy a törvény szerint a szabadságunk nagy részének kiadásáról a munkáltató jogosult dönteni.

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben - kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Átvihető-e a szabadság a következő évre?

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, néhány kivételes esetet kivéve:

  • Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
  • Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
  • Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Lehet-e próbaidő alatt szabadságra menni?

Általános tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A törvényben csupán annyi megkötés van, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni

A törvény tehát nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot. Nyilvánvaló azonban, hogy nem a legszerencsésebb egy új munkahelyen rögtön azzal kezdeni, hogy a munkavállaló 2 hétre elutazik, ugyanakkor, ha már egy régóta tervezett és befizetett utazásról van szó - melyet jó esetben a munkavállaló már a munkaszerződés megkötéskor jelzett - akkor a munkáltatónak célszerű ezt elfogadnia.

Visszahívhatja-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságról?

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

A törvény nem nevesíti, hogy mi lehet kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok, a gyakorlat szerint azonban ilyen lehet például egy tűzeset vagy egy nagy mértékű üzemzavar, de semmiképp sem lehet olyan körülmény, amire a munkáltatónak előre számítania kellett. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni (pl. lemondott szállás díja, a visszautazás költsége stb.). 

Meg lehet-e váltani a szabadságot pénzben?

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.  

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását. 

A fizetés nélküli szabadság szabályai

Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól. Ezek az esetek a következők:

  • Gyermekgondozás: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

  • Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.

  • Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetési nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban ilyenkor nem kötelező a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságot engedélyeznie, mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.

Ha fizetés nélküli szabadságot szeretnénk igénybe venni, akkor legalább 15 nappal előtte írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

Fontos tudni, hogy a fenti három, alanyi jogon járó esetkört kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Az illetőnek ezért egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik (ez 2020-ban 7.710,-Ft havonta).

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban és hatékony megoldására van szüksége, foglaljon időpontot személyes konzultációra!