drmarkolevai.hu- Professzionális jogi szolgáltatás megfizethető áron.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás menete

Ha egy cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének, akkor fizetésképtelenségről beszélhetünk. A magyar jogban kétféle fizetésképtelenségi eljárás ismert: a felszámolási eljárás és a csődeljárás. Jelen cikkben ezeknek az eljárásoknak a szabályait tekintjük át.

Dr. Markó-Lévai Szófia |
2020. 04. 28.

A csődeljárás megindítása

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kap és a hitelezőkkel csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A csődeljárást a gazdálkodó szervezet vezetője indítja meg, a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet kell benyújtani. Az eljárás során a jogi képviselet kötelező.

A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés stb.) előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, szakszervezeteket és az üzemi tanácsot tájékoztatni kell.

A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről, valamint a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” („csődeljárás alatt”) toldat feltüntetéséről. A bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki.

Fizetési moratórium

A csődeljárás következő szakasza a fizetési haladék (moratórium) időszaka, amely alatt az adósnak nem kell a már esedékes tartozásait megfizetnie és lehetősége van csődegyezségi tárgyalás lefolytatására a hitelezőkkel való megegyezés érdekében. 

A fizetési moratórium általában 120 nap. Kivételes esetben ez az időszak a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig vagy 365 napig meghosszabbítható.

Fontos, hogy a moratórium nem szünteti meg az adós cég és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és jogokat, a hitelezők követelési kamatoznak, azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető.

Figyelem, a fizetési haladék azonban bizonyos privilegizált követelések megfizetése alól nem mentesít, így például a munkabér, tartásdíj, közüzemi díjak, ÁFA stb.

Hitelezői követelések bejelentése

Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti és felhívja követeléseiknek 30 napon belül történő bejelentésére. Ahhoz, hogy a hitelezők igényüket bejelenthessék, a vagyonfelügyelőnél regisztrációs díjat kell megfizetniük. A nyilvántartásba vétel díja a követelés 1%-a, de minimum 5.000,- Ft és maximum 100.000,- Ft.

A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése

Az adósnak a fizetési haladék időtartama alatt reorganizációs és veszteségcsökkentő programot, valamint egyezségi javaslatot kell készítenie, a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül pedig egyezségi tárgyalást kell összehívnia.

Amennyiben létrejön az egyezség a hitelezők és az adós között, akkor azt írásba kell foglalni, amelyet minden fél aláír, és azt a vagyonfelügyelő ellenjegyzi. Az egyezséget az adós 5 munkanapon belül köteles megküldeni a bíróság részére. Ha az egyezség megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a bíróság azt jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha nem jött létre egyezség vagy az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor a bíróság megszünteti a csődeljárást és elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárás kezdeményezése

A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen cég megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárást nem csak az adós gazdálkodó szervezet kezdeményezhet (önfelszámolás), hanem a hitelező is.

A bíróság akkor állapítja meg a cég fizetésképtelenségét és rendeli el a felszámolását, ha az adós szerződésen alapuló tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Fontos, hogy a hitelezői követelésnek a 200.000,-Ft-ot (kamatok és járulékok nélkül) meg kell haladnia.

A felszámolási kérelemben a hitelezőnek elő kell adnia, hogy milyen jogcímen mekkora összeggel tartozik az adós, mikor volt a követelés esedékessége és hogy a hitelező mikor küldte az utolsó fizetési felszólítást. Emellett pedig csatolni kell az előadottakat alátámasztó okiratokat is. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A felszámolás elrendelése

A bíróság a felszámolás iránti kérelemről értesíti az adóst, akinek 8 napja van nyilatkozni arról, hogy a felszámolás eljárás kérelemben leírtakat elismeri-e. Az adósnak lehetősége van 45 napos fizetési haladékot is kérni.

A felszámolási kérelem benyújtását követően a bíróság megvizsgálja, hogy a cég a jogszabályi feltételek szerint fizetésképtelennek minősül-e, és ha igen, akkor elrendeli a társaság felszámolását és felszámolót jelöl ki. A felszámoló a felszámolás alatt álló cég vagyontárgyait értékesíti és a jogszabályi rendelkezések szerint felosztja az adós vagyonát a hitelezők között.

A felszámolási eljárás megindulásától kezdve a cég neve „f.a.” („felszámolás alatt”) toldatot kap.

Hitelezői követelések bejelentése

A felszámolást elrendelő végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A hitelezők követeléseiket jelen végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelenthetik be a felszámolónak.

40 napon túl, de 180 napon belül is be lehet még jelenteni a követelést, azonban akkor jóval rosszabb helyzetbe kerül a hitelező, ugyanis így csak valamennyi, a 40 napos határidőn belül bejelentett követelés kielégítését követően számíthat saját követelésének kiegyenlítésére. Ilyen esetben arra, hogy a követelés megtérül, a gyakorlatban nagyon kicsi esély van.

A hitelezői igény bejelentésével egyidőben regisztrációs díjat kell fizetni, ami a tőkekövetelés 1%-a, de minimum 5.000,-Ft és maximum 200.000,-Ft.

A felszámolási eljárás befejezése

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak.

A bíróság végzéssel határoz a felszámolás befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről. A gazdálkodó szervezet vagyonából a tartozásokat a jogszabályban meghatározott sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.

A vezető tisztségviselők felelőssége

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a vezető tisztségviselők feladataikat a hitelezők érdekeinek figyelembevételével láthatják el. Ha nem így tesznek, bármely hitelező pert indíthat a cég vezetőivel szemben, felelősségük megállapítása érdekében.

A hitelező a felszámolási eljárás alatt peres eljárásban kérheti annak a megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

A felszámolási eljárás lezárását követő 90 napon belül a hitelező keresettel kérheti, hogy az előző bekezdésben részletezett perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig a bíróság kötelezze az adós cég volt vezetőjét a felszámolási eljárásban meg nem térült követelésének kifizetésére. Tehát a vezető tisztségviselők akár saját vagyonukkal is kötelesek helytállni azokért a tartozásokért, amelyeket a társaság vagyona nem fedez.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.