Foglaló vagy előleg?
A foglaló az ingatlan adásvételi szerződés megerősítésére szolgál. Ha az adásvételi szerződést teljesítik, a vételár a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a vevő felelős, az adott foglalót elveszti, ha pedig a teljesítés meghiúsulásáért az eladó felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
A foglaló összegét általában az ingatlan vételárának 10%-ában szokták meghatározni, de az összegről az eladó és vevő közös megállapodása alapján születik döntés.
Ha a felek nem foglaló, hanem előleg megfizetésében állapodnak meg, a szerződés meghiúsulása esetén az előlegként átadott pénzt vissza kell fizetni a vevő részére függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból, kinek a hibájából hiúsult meg!
Adózás lakáseladás után
Az eladónak az ingatlan eladása után személyi jövedelemadó (SZJA) fizetési kötelezettsége keletkezhet. Az adófizetési kötelezettség akkor merülhet fel, ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti és az ingatlan értékesítésére magasabb áron kerül sor, mint amekkora összeget az eladó az ingatlan megvásárlására fordított.
Az SZJA mértéke az adó alapjának 15%-a. Az adó alapja az eladásból származó bevétel (eladási ár) és az elszámolható költségek (szerzéskori ár, értéknövelő beruházások stb.) különbözete.
A szerzés évében és az azt követő évben az adó alapja a bevétel és a költségek különbözetének 100%-a, a szerzést követő 2. évben 90%-a, a 3. évben 60%-a, a 4. évben 30%-a. A szerzést követő 5. évben már akkor sem kell adót fizetni, ha drágábban sikerül eladni az ingatlant, mint amennyiért szerezték.
A témában bővebb információt itt talál: Adózás ingatlan eladása után
Illetékfizetés lakásvásárlás esetén
Főszabály szerint ingatlan vásárlása esetén az ingatlan forgalmi értékének 4%-ával megegyező mértékű vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Bizonyos esetekben azonban a vevő illetékmentességet (pl. CSOK-os vásárálás) vagy illetékkedvezményt (pl. cserepótló vétel) tud igénybe venni. Egyenes ági rokonok, valamint házastársak közötti ingatlan adásvétel esetén nem kell illetéket fizetni.
A témában bővebb információt itt talál: Illetékkedvezmények lakásvásárlás esetén
Mi az az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány azt tanúsítja, hogy az ingatlan energiafelhasználás szempontjából milyen kategóriába tartozik. A tanúsítványban a szakértő általában tanácsokat is ad azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan energiafelhasználása hogyan lehet hatékonyabb.
Energetikai tanúsítványt kötelező készíttetni ingatlan eladása esetén, kivéve például bizonyos műhelyek vagy az évente 4 hónapnál kevesebb használatra szánt épületek stb. eladása esetén. Az energetikai tanúsítványt az eladónak kell elkészíttetnie és az 10 évig érvényes.
A témában bővebb információt itt talál: Energetikai tanúsítvány, villamos biztonsági felülvizsgálat
Osztatlan közös tulajdon és elővásárlási jog
Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van. Ez azt jelenti, hogy az eladónak a vevőtől kapott vételi ajánlatot közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. Ha valamelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre.
Osztatlan közös tulajdon esetén minden tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára, ezért a használatot megállapodásban kell rendezni. A használati megállapodás tartalmazza, hogy a tulajdonostársak az ingatlan mely részeit használják kizárólagosan és mely területeket használják közösen.
A témában bővebb információt itt talál: Az osztatlan közös tulajdon
Nem tehermentes ingatlan eladása, vásárlása
Ingatlan adásvétel során a terhek sorsát mindenképp rendezni kell. Teher lehet például jelzálogjog vagy végrehajtási jog is. Az, hogy a tehermentesítés hogyan fog zajlani, az ügyvéd javaslata és a felek megállapodása alapján az ingatlan adásvételi szerződésben kerül szabályozásra. A teher jogosultja (bank/végrehajtó) egy nyilatkozatot állít ki arról, hogy a bejegyzett teher törléséhez milyen feltételek mellett járul hozzá.
A vevő a vételár meghatározott részét közvetlenül a teher jogosultjának fizeti meg. A tartozás megfizetését követőn a jogosult kiadja a teher törléséhez szükséges iratokat, így az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása után a vevő tehermentes ingatlant szerezhet.
A témában bővebb információt itt talál: Terhek az ingatlanon: mit kell róluk tudni?
Haszonélvezeti jogról történő lemondás, a haszonélvezeti jog törlése
A haszonélvező az ingatlan adásvételi szerződésben vagy a szerződés aláírásával egyidejűleg megtett külön nyilatkozatban mondhat le a haszonélvezeti jogáról ingyenesen vagy ellenérték fejében.
Ha a haszonélvező már elhunyt, azonban még nem került törlésre a haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdoni lapjáról, akkor az eladónak a szerződéskötésre magával kell hoznia a haszonélvező halotti anyakönyvi kivonatát. Ebben az esetben a haszonélvezeti jog a törvény erejénél fogva megszűnt, azonban arról továbbra is rendelkezni kell, hogy a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljön.
A témában bővebb információt itt talál: Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
Lakásvásárlás hitelből
Amennyiben a vevő hitelből szeretné megfizetni a vételár egy részét, a hitelt folyósító bank közvetlenül az eladónak utalja át az összeget. Ha a vevő az igényeltnél kevesebb hitelt kap, úgy főszabály szerint önerőből köteles teljesíteni a különbözetet. Ha erre nem képes, és ezért eláll az ingatlan adásvételi szerződés megkötésétől, úgy a foglalót – ha a felek ettől eltérően nem állapodtak meg - elveszíti. Célszerű ezért még az adásvételi szerződés megkötése előtt előzetes banki hitelbírálatot kérni a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett.
Ha banki kölcsönnel történik az ingatlan megvásárlása, akkor az adásvételi szerződésen felül más okiratok (pl. önerő igazolás, letéti igazolás) elkészítésére is szükség van.
Ingatlan adásvétel meghatalmazással
Nem kötelező, hogy az eladó vagy a vevő személyesen írja alá az adásvételi szerződést, a felek helyett meghatalmazott is eljárhat. Fontos azonban, hogy a meghatalmazást ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni, két tanús meghatalmazás tehát nem elfogadható ingatlan adásvételi szerződés során.
Mik az ingatlan vásárlás költségei?
A vevő fizeti jellemzően a vagyonszerzési illetéken felül az ügyvédi munkadíjat, a földhivatali eljárási díjat (6.600,-Ft ingatlanonként), valamint a tulajdoni lap lekérésének költségét.
Az eladó esetleges adófizetési kötelezettségén túl fizeti az energetikai tanúsítvány elkészíttetésének költségét, az ingatlanközvetítő díját, valamint az ingatlan tehermentesítésének költségét (pl. jelzálogjog törlésének földhivatali díja 6.600,-Ft).
Ingatlan vásárlás menete 2022-ben hitelfelvétellel
Amennyiben ingatlan adásvételi szerződést szeretne kötni, keressen bizalommal! További információkért kattintson ide: Ingatlan adásvételi szerződés készítése
